ヨブ 記 3

1 斯て後ヨブ口を啓きて自己の日を詛へり

Ezután felnyitotta Jób a száját és megátkozta napját.

2 ヨブすなはち言詞を出して云く

Megszólalt Jób és mondta:

3 我が生れし日亡びうせよ 男子胎にやどれりと言し夜も亦然あれ

Vesszen el a nap, melyen születtem, s az éj, mely mondta: fiúgyermek fogantatott.

4 その日は暗くなれ 神上よりこれを顧みたまはざれ 光これを照す勿れ

Az a nap legyen sötétség, ne tartsa számon Isten fölülről s ne tündököljön reája napfény.

5 暗闇および死蔭これを取もどせ 雲これが上をおほえ 日を暗くする者これを懼しめよ

Váltsák magukhoz sötétség és vakhomály, lakozzék rajta felhőzet, ijesszék nappalnak elborulásai.

6 その夜は黑暗の執ふる所となれ 年の日の中に加はらざれ 月の數に入ざれ

Az az éj – vigye el homályosság, ne örvendjen az év napjai között, a hónapok számába ne jusson.

7 その夜は孕むこと有ざれ 歡喜の聲その中に興らざれ

Íme, az az éj legyen meddő, ne jusson belé ujjongás.

8 日を詛ふ者レビヤタンを激發すに巧なる者これを詛へ

Szidalmazzák a napnak átkozói, kik készek felriasztani a leviatánt.

9 その夜の晨星は暗かれ その夜には光明を望むも得ざらしめ 又東雲の眼蓋を見ざらしめよ

Sötétedjenek el szürkületének csillagai, reménykedjenek világosságra, de ne legyen, s ne lássa a hajnal szempilláit.

10 是は我母の胎の戸を闔ずまた我目に憂を見ること無らしめざりしによる

Mert nem zárta el méhemnek ajtait, hogy elrejtette volna a szenvedést szemeim elől.

11 何とて我は胎より死て出ざりしや 何とて胎より出し時に氣息たえざりしや

Miért nem haltam el az anyaméhtől fogva, hogy a méhből kijövet kimúltam volna?

12 如何なれば膝ありてわれを接しや 如何なれば乳房ありてわれを養ひしや

Miért jöttek elémbe térdek, s miért emlők, hogy szopjak?

13 否らずば今は我偃て安んじかつ眠らん 然ばこの身やすらひをり

Mert most fekünném és pihennék, aludnám, akkor nyugtom volna;

14 かの荒墟を自己のために築きたりし世の君等臣等と偕にあり

királyokkal s országtanácsosokkal együtt, a kik romokat építettek maguknak,

15 かの黄金を有ち白銀を家に充したりし牧伯等と偕にあらん

vagy nagyokkal, kiknek aranyuk van, kik ezüsttel töltötték meg házaikat.

16 又人しれず墮る胎兒のごとくにして世に出ず また光を見ざる赤子のごとくならん

Vagy úgy, mint az elföldelt idétlen, nem volnék, mint kisdedek, kik világosságot nem láttak!

17 彼處にては惡き者 虐遇を息め倦憊たる者安息を得

Ott felhagynak a gonoszok a háborgással, s ott nyugosznak a fáradt erejűek.

18 彼處にては俘囚人みな共に安然に居りて驅使者の聲を聞ず

Egyaránt gond nélkül vannak a rabok, nem hallják a robottisztnek hangját.

19 小き者も大なる者も同じく彼處にあり僕も主の手を離る

Kicsiny és nagy ott van, s a szolga szabad az urától.

20 如何なれば艱難にをる者に光を賜ひ 心苦しむ者に生命をたまひしや

Miért ad a szenvedőnek világosságot s életet az elkeseredett lelkűeknek?

21 斯る者は死を望むなれどもきたらず これをもとむるは藏れたる寳を掘るよりも甚だし

Kik várják a halált, de nincs, jobban ásnak utána, mint kincsek után;

22 もし墳墓を尋ねて獲ば大に喜こび樂しむなり

kik örülnek ujjongásig, örvendenek, midőn a irt találják.

23 その道かくれ神に取籠られをる人に如何なれば光明を賜ふや

A férfinak, kinek útja el van rejtve, a kit az Isten körülkerített?

24 わが歎息はわが食物に代り我呻吟は水の流れそそぐに似たり

Mert kenyerem előtt jön sóhajtásom, és ömlenek, mint a víz, jajdulásaim.

25 我が戰慄き懼れし者我に臨み我が怖懼れたる者この身に及べり

Mert mitől rettegve rettegtem, az utolért, és a mitől féltem, az reám jött.

26 我は安然ならず穩ならず安息を得ず唯艱難のみきたる

Nem volt boldogságom, s nem volt pihenésem és nem volt nyugtom, s jött a háborgás.