ヨブ 記 26
1 ヨブこたへて曰く
Felelt Jób és mondta:
2 なんぢ能力なき者を如何に助けしや 氣力なきものを如何に救ひしや
Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
3 智慧なき者を如何に誨へしや 穎悟の道を如何に多く示ししや
Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
4 なんぢ誰にむかひて言語を出ししや なんぢより出しは誰が靈なるや
Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
5 陰靈水またその中に居る者の下に慄ふ
Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. (Sheol h7585)
7 彼は北の天を虚空に張り 地を物なき所に懸けたまふ
Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
8 水を濃雲の中に包みたまふてその下の雲裂ず
beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
9 御寳座の面を隱して雲をその上に展べ
befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
10 水の面に界を設けて光と暗とに限を立たまふ
Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
11 かれ叱咤たまへば天の柱震ひかつ怖る
Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
12 その權能をもて海を靜め その智慧をもてラハブを撃碎き
Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
13 その氣嘘をもて天を輝かせ 其手をもて逃る蛇を衝とほしたまふ
Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
14 視よ是等はただその御工作の端なるのみ 我らが聞ところの者は如何にも微細なる耳語ならずや 然どその權能の雷轟に至りては誰かこれを曉らんや
Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!
