Salmi 81

1 Per il Capo de’ musici. Sulla Ghittea. Salmo di Asaf. Cantate con gioia a Dio nostra forza; mandate grida di allegrezza all’Iddio di Giacobbe!

Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

2 Intonate un salmo e fate risonare il cembalo, l’arpa deliziosa, col saltèro.

Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.

3 Sonate la tromba alla nuova luna, alla luna piena, al giorno della nostra festa.

Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

4 Poiché questo è uno statuto per Israele, una legge dell’Iddio di Giacobbe.

Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

5 Egli lo stabilì come una testimonianza in Giuseppe, quando uscì contro il paese d’Egitto. Io udii allora il linguaggio di uno che m’era ignoto:

Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.

6 O Israele, io sottrassi le tue spalle ai pesi, le tue mani han lasciato le corbe.

Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

7 Nella distretta gridasti a me ed io ti liberai; ti risposi nascosto in mezzo ai tuoni, ti provai alle acque di Meriba. (Sela)

A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)

8 Ascolta, o popolo mio, ed io ti darò degli ammonimenti; o Israele, volessi tu pure ascoltarmi!

Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

9 Non vi sia nel mezzo di te alcun dio straniero, e non adorare alcun dio forestiero:

Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!

10 Io sono l’Eterno, l’Iddio tuo, che ti fece risalire dal paese d’Egitto; allarga la tua bocca, ed io l’empirò.

Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

11 Ma il mio popolo non ha ascoltato la mia voce, e Israele non mi ha ubbidito.

De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

12 Ond’io li abbandonai alla durezza del cuor loro, perché camminassero secondo i loro consigli.

Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

13 Oh se il mio popolo volesse ascoltarmi, se Israele volesse camminar nelle mie vie!

Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!

14 Tosto farei piegare i loro nemici, e rivolgerei la mia mano contro i loro avversari.

Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

15 Quelli che odiano l’Eterno dovrebbero sottomettersi a lui, ma la loro durata sarebbe in perpetuo.

Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.

16 Io li nutrirei del fior di frumento, e li sazierei di miele stillante dalla roccia.

És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!