Salmi 132

1 Canto dei pellegrinaggi. Ricordati, o Eterno, a favor di Davide, di tutte le sue fatiche:

Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

2 com’egli giurò all’Eterno e fece voto al Potente di Giacobbe, dicendo:

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:

3 Certo, non entrerò nella tenda della mia casa, né salirò sul letto ove mi corico,

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

4 non darò sonno ai miei occhi, né riposo alle mie palpebre,

Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

5 finché abbia trovato un luogo per l’Eterno, una dimora per il Potente di Giacobbe.

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!

6 Ecco abbiamo udito che l’Arca era in Efrata; l’abbiam trovata nei campi di Jaar.

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

7 Andiamo nella dimora dell’Eterno, adoriamo dinanzi allo sgabello de’ suoi piedi!

Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!

8 Lèvati, o Eterno, vieni al luogo del tuo riposo, tu e l’Arca della tua forza.

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

9 I tuoi sacerdoti siano rivestiti di giustizia, e giubilino i tuoi fedeli.

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

10 Per amor di Davide tuo servitore, non respingere la faccia del tuo unto.

Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!

11 L’Eterno ha fatto a Davide questo giuramento di verità, e non lo revocherà: Io metterò sul tuo trono un frutto delle tue viscere.

Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

12 Se i tuoi figliuoli osserveranno il mio patto e la mia testimonianza che insegnerò loro, anche i loro figliuoli sederanno sul tuo trono in perpetuo.

Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

13 Poiché l’Eterno ha scelto Sion, l’ha desiderata per sua dimora.

Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

14 Questo è il mio luogo di riposo in eterno; qui abiterò, perché l’ho desiderata.

Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

15 Io benedirò largamente i suoi viveri, sazierò di pane i suoi poveri.

Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

16 I suoi sacerdoti li vestirò di salvezza, e i suoi fedeli giubileranno con gran gioia.

Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

17 Quivi farò crescere la potenza di Davide, e quivi terrò accesa una lampada al mio unto.

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

18 I suoi nemici li vestirò di vergogna, ma su di lui fiorirà la sua corona.

Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.