Salmi 78
1 Maschil di Asaf ASCOLTA, o popol mio, la mia dottrina; Porgete gli orecchi alle parole della mia bocca.
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 Io aprirò la mia bocca in sentenza; Io sgorgherò detti notevoli [di cose] antiche;
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Le quali noi abbiamo udite, e sappiamo, E le quali i nostri padri ci han raccontate.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 Noi non [le] celeremo a' lor figliuoli, alla generazione a venire; Noi racconteremo le lodi del Signore, E la sua forza, e le sue maraviglie ch'egli ha fatte.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Egli ha fermata la testimonianza in Giacobbe, Ed ha posta la Legge in Israele; Le quali egli comandò a' nostri padri di fare assapere a' lor figliuoli;
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 Acciocchè la generazione a venire, i figliuoli [che] nascerebbero, [le] sapessero, [E] si mettessero a narrar[le] a' lor figliuoli;
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 E ponessero in Dio la loro speranza, E non dimenticassero le opere di Dio. Ed osservassero i suoi comandamenti;
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 E non fossero come i lor padri, Generazione ritrosa e ribella; Generazione che non dirizzò il cuor suo, Il cui spirito non [fu] leale inverso Dio.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 I figliuoli di Efraim, gente di guerra, [buoni] arcieri, Voltarono le spalle al dì della battaglia.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 Non avevano osservato il patto di Dio, Ed avevano ricusato di camminar nella sua Legge;
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 Ed avevano dimenticate le sue opere, E le maraviglie ch'egli aveva lor fatte vedere.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Egli aveva fatti miracoli in presenza de' padri loro, Nel paese di Egitto, nel territorio di Soan.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 Egli aveva fesso il mare, e li aveva fatti passare per mezzo; Ed aveva fermate le acque come un mucchio.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 E li aveva condotti di giorno colla nuvola, E tutta notte colla luce del fuoco.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Egli aveva schiantate le rupi nel deserto, E li aveva copiosamente abbeverati, come di gorghi;
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 Ed aveva fatto uscir de' ruscelli della roccia, E colare acque, a guisa di fiumi.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 Ma essi continuarono a peccar contro a lui, Provocando l'Altissimo a sdegno nel deserto;
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 E tentarono Iddio nel cuor loro, Chiedendo vivanda a lor voglia;
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 E parlarono contro a Dio, [E] dissero: Potrebbe Iddio Metterci tavola nel deserto?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Ecco, egli percosse la roccia, e ne colarono acque, E ne traboccarono torrenti; Potrebbe egli eziandio dar del pane, [O] apparecchiar della carne al suo popolo?
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Perciò, il Signore, avendoli uditi, si adirò fieramente; Ed un fuoco si accese contro a Giacobbe, Ed anche l'ira [gli] montò contro ad Israele;
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 Perciocchè non avevano creduto in Dio, E non si erano confidati nella sua salvazione;
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 E pure egli aveva comandato alle nuvole di sopra, Ed aveva aperte le porte del cielo;
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 Ed aveva fatta piovere sopra loro la manna da mangiare, Ed aveva loro dato del frumento del cielo.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 L'uomo mangiò del pane degli Angeli; Egli mandò loro della vivanda a sazietà.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Egli fece levar nel cielo il vento orientale, E per la sua forza addusse l'Austro;
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 E fece piover sopra loro della carne, a guisa di polvere; Ed uccelli, a giusa della rena del mare.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 E [li] fece cadere in mezzo al lor campo, D'intorno a' lor padiglioni.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Ed essi mangiarono, e furono grandemente satollati; E [Iddio] fece lor venire ciò che desideravano.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 Essi non si erano [ancora] stolti dalla lor cupidigia; [Avevano] ancora il cibo loro nella bocca,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 Quando l'ira montò a Dio contro a loro, Ed uccise i più grassi di loro, Ed abbattè la scelta d'Israele.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 Con tutto ciò peccarono ancora, E non credettero alle sue maraviglie.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Laonde egli consumò i lor giorni in vanità, E gli anni loro in ispaventi.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 Quando egli li uccideva, essi lo richiedevano, E ricercavano di nuovo Iddio.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 E si ricordavano che Iddio [era] la lor Rocca, E [che] l'Iddio altissimo [era] il lor Redentore.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Ma lo lusingavano colla lor bocca, E gli mentivano colla lor lingua;
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 E il cuor loro non [era] diritto inverso lui, E non erano leali nel suo patto.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 E pure egli, [che è] pietoso, purgò la loro iniquità, e non li distrusse; E più e più volte racquetò l'ira sua, e non commosse tutto il suo cruccio;
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 E si ricordò ch'erano carne; Un fiato che passa, e non ritorna.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 Quante volte lo provocarono essi a sdegno nel deserto, [E] lo contristarono nella solitudine!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 E tornarono a tentare Iddio, E limitarono il Santo d'Israele.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 Essi non si erano ricordati della sua mano, [Nè] del giorno nel quale li aveva riscossi dal nemico.
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 (Come egli aveva eseguiti i suoi segni in Egitto, E i suoi miracoli nel territorio di Soan.
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 Ed aveva cangiati i fiumi, e i rivi degli Egizi in sangue, [Talchè] essi non [ne] potevano bere.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 [Ed] aveva mandata contro a loro una mischia [d'insetti] che li mangiarono; E rane, che li distrussero.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 Ed aveva dati i lor frutti a' bruchi, E le lor fatiche alle locuste.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Ed aveva guastate le lor vigne colla gragnuola, E i lor sicomori colla tempesta.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Ed aveva dati alla grandine i lor bestiami, E le lor gregge a' folgori.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 [Ed] aveva mandato sopra loro l'ardore della sua ira, Indegnazione, cruccio e distretta; Una mandata d'angeli maligni.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 [Ed] aveva appianato il sentiero alla sua ira, [E] non aveva scampata l'anima loro dalla morte, Ed aveva dato il lor bestiame alla mortalità.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Ed aveva percossi tutti i primogeniti in Egitto, E le primizie della forza ne' tabernacoli di Cam.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 E [ne] aveva fatto partire il suo popolo, a guisa di pecore; E l'aveva condotto per lo deserto, come una mandra.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 E l'aveva guidato sicuramente, senza spavento; E il mare aveva coperti i lor nemici.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Ed egli li aveva introdotti nella contrada della sua santità, Nel monte [che] la sua destra ha conquistato.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Ed aveva scacciate le nazioni d'innanzi a loro, E le aveva fatte [loro] scadere in sorte di eredità, Ed aveva stanziate le tribù d'Israele nelle loro stanze.)
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Ed avevano tentato, e provocato a sdegno l'Iddio altissimo, E non avevano osservate le sue testimonianze.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Anzi si erano tratti indietro, E si erano portati dislealmente, Come i lor padri; [E] si erano rivolti come un arco fallace;
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 E l'avevano provocato ad ira co' loro alti luoghi, E commosso a gelosia colle loro sculture.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Iddio aveva udite [queste cose], e se n'era gravemente adirato, Ed aveva grandemente disdegnato Israele.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 Ed aveva abbandonato il tabernacolo di Silo; Il padiglione ch'egli aveva piantato per sua stanza fra gli uomini.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Ed aveva abbandonata la sua forza, [ad esser menata] in cattività, E la sua gloria in man del nemico.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Ed aveva dato il suo popolo alla spada, E si era gravemente adirato contro alla sua eredità.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Il fuoco aveva consumati i suoi giovani; E le sue vergini non erano state lodate.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 I suoi sacerdoti erano caduti per la spada; E le sue vedove non avevano pianto.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 Poi il Signore si risvegliò, Come uno che fosse stato addormentato; Come un [uomo] prode, che dà gridi dopo il vino.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 E percosse i suoi nemici da tergo, E mise loro addosso un eterno vituperio.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Ed avendo riprovato il tabernacolo di Giuseppe, E non avendo eletta la tribù di Efraim;
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 Egli elesse la tribù di Giuda; Il monte di Sion, il quale egli ama.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 Ed edificò il suo santuario, a guisa di [palazzi] eccelsi; Come la terra [ch]'egli ha fondata in perpetuo.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Ed elesse Davide, suo servitore, E lo prese dalle mandre delle pecore.
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 Di dietro alle [bestie] allattanti Egli lo condusse a pascer Giacobbe, suo popolo; Ed Israele sua eredità.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Ed egli li pasturò, secondo l'integrità del suo cuore; E li guidò, secondo il gran senno delle sue mani.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
