Proverbi 15
1 La risposta dolce acqueta il cruccio; Ma la parola molesta fa montar l'ira.
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2 La scienza adorna la lingua de' savi; Ma la bocca degli stolti sgorga follia.
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3 Gli occhi del Signore [sono] in ogni luogo; Riguardando i malvagi ed i buoni.
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4 La medicina della lingua [è] un albero di vita; Ma la sovversione [che avviene] per essa [è simile ad] un fracasso [fatto] dal vento.
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5 Lo stolto disdegna la correzion di suo padre; Ma chi osserva la riprensione diventerà avveduto.
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6 Nella casa del giusto [vi sono] di gran facoltà; Ma [vi è] dissipazione nell'entrate dell'empio.
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7 Le labbra de' savi spandono scienza; Ma non [fa già] così il cuor degli stolti.
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8 Il sacrificio degli empi [è] cosa abbominevole al Signore; Ma l'orazione degli [uomini] diritti gli [è] cosa grata.
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9 La via dell'empio [è] cosa abbominevole al Signore; Ma egli ama chi procaccia giustizia.
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10 La correzione [è] spiacevole a chi lascia la [diritta] via; Chi odia la riprensione morrà.
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11 L'inferno e il luogo della perdizione [son] davanti al Signore; Quanto più i cuori de' figliuoli degli uomini! (Sheol h7585)
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol h7585)
12 Lo schernitore non ama che altri lo riprenda, [E] non va a' savi.
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13 Il cuore allegro abbellisce la faccia; Ma per lo cordoglio lo spirito è abbattuto.
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14 Il cuor dell'[uomo] intendente cerca la scienza; Ma la bocca degli stolti si pasce di follia.
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15 Tutti i giorni dell'afflitto [son] cattivi; Ma chi è allegro di cuore [è come in] un convito perpetuo.
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16 Meglio [vale] poco col timor del Signore, Che gran tesoro con turbamento.
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17 Meglio [vale] un pasto d'erbe, ove [sia] amore, Che di bue ingrassato, ove [sia] odio.
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18 L'uomo iracondo muove contese; Ma chi è lento all'ira acqueta le risse.
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19 La via del pigro [è] come una siepe di spine; Ma la via degli [uomini] diritti [è] elevata.
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20 Il figliuol savio rallegra il padre; Ma l'uomo stolto sprezza sua madre.
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21 La follia [è] allegrezza al[l'uomo] scemo di senno; Ma l'uomo intendente cammina dirittamente.
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22 I disegni son renduti vani dove non [è] consiglio; Ma sono stabili dove [è] moltitudine di consiglieri.
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23 L'uomo riceve allegrezza della risposta della sua bocca; E quant'[è] buona una parola [detta] al suo tempo!
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24 La via della vita [va] in su all'uomo intendente, Per ritrarsi dall'inferno [che è] a basso. (Sheol h7585)
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol h7585)
25 Il Signore spianta la casa de' superbi; Ma stabilisce il confine della vedova.
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26 I pensieri malvagi [son] cosa abbominevole al Signore; Ma i detti [che gli son] piacevoli [sono] i puri.
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27 Chi è dato a cupidigia dissipa la sua casa; Ma chi odia i presenti viverà.
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28 Il cuor del giusto medita [ciò che ha] da rispondere; Ma la bocca degli empi sgorga cose malvage.
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29 Il Signore [è] lontano dagli empi; Ma egli esaudisce l'orazione de' giusti.
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30 La luce degli occhi rallegra il cuore; La buona novella ingrassa le ossa.
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31 L'orecchio che ascolta la riprensione della vita Dimorerà per mezzo i savi.
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32 Chi schifa la correzione disdegna l'anima sua; Ma chi ascolta la riprensione acquista senno.
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33 Il timor del Signore [è] ammaestramento di sapienza; E l'umiltà [va] davanti alla gloria.
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
