Isaias 27
1 Iti dayta nga aldaw, dusaento ni Yahweh, babaen iti nalagda, dakkel ken natadem a kampilanna ti Leviatan nga aguy-uyas nga uleg, ti Leviatan nga agkunkunikon nga uleg ken papatayennanto ti nakaam-amak nga ayup nga adda iti taaw.
Ama napon megbünteti az Örökkévaló az ő kemény és nagy és erős kardjával a leviatánt, a futó kígyót és a leviátánt, a tekerődző kígyót és megöli a szörnyeteget, mely a tengerben van.
2 Iti dayta nga aldaw: Ikanta ti kaubasan a paggapgapuan iti arak ti maipapan iti daytoy.
Azon napon énekeljetek bortermő szőlőről.
3 “Siak a ni Yahweh, ti mangsalsalluad iti daytoy, sibsibugak daytoy iti amin a kanito; tapno awan ti mangdangran iti daytoy, banbantayak daytoy iti rabii ken iti aldaw.
Én az Örökkévaló óvom őt, minden pillanatban öntözöm; hogy ne bántsák, éjjel és nappal óvom őt.
4 Saanak a makapungtot, no komaa ta adda dagiti sisiitan a ruot ken sisiit! Iti gubat, baddebaddekak dagitoy; puorak ida amin,
Haragom nincs nekem; ki ad elém tövist és tüskét – harcban hadd lépek beléje, felgyújtom egyetemben.
5 malaksid no awatenda ti panangsalaknibko ken makikapiada kaniak; makikapiada ngarud koma kaniak.
Avagy megragadja oltalmamat, szerez békét velem; békét szerez velem.
6 Iti umay nga aldaw, agramutto ni Jacob; agsabong ken agbuselto ti Israel; ket punoendanto iti bunga ti rabaw ti daga.”
A jövendőben meggyökerezik Jákob kivirul és virágzik Izrael, és megtelik a világ színe gyümölccsel.
7 Rinaut kadi ni Yahweh da Jacob ken Israel a kas iti panangrautna kadagiti nasion a nangraut kadakuada? Napapatay kadi da Jacob ken Israel a kas iti pannakapapatay dagiti nasion a pinapatayda?
Vajon a megverőjének verésével verte-e őt meg, vagy az ő megöltjeinek ölésével öletett-e meg?
8 Iti umiso a pangrukod a nakapnekam a nangpapanaw kada Jacob ken Israel; pinapanawna ida babaen iti napigsa nga anginna, iti aldaw ti angin nga agtaud iti daya.
Mértékletesen elküldésével ítélted őt – elmozdította ádáz szelével a keleti szélnék napján.
9 Isu nga iti daytoy a wagas, mabayadanto ti basol ni Jacob, ta daytoyto ti naan-anay a bunga ti panangtallikudna iti basolna: Pagbalinennanto dagiti amin nga altar a bato a kasla tisa ken napulbos, ket awanto ti agtalinaed a nakatakder nga adigi ni Asera wenno dagiti altar a pagidatdatonan iti insenso.
Ezért ezzel nyer engesztelést Jákob bűne és ez vétke eltávolításának egész gyümölcse midőn mind az oltár köveit olyanokká teszi, mint az összezúzott mészkövek, nem állnak fenn az asérák és naposzlopok.
10 Ta nadadael ti nasarikedkedan a siudad, ti pagnanaedan ket napanawan ken nabaybay-an a kas iti let-ang. Ket sadiay adda agarab a baka, ken sadiay nga aginana ken mangan kadagiti sanga daytoy.
Mert az erős város magános, néptelen és elhagyatott hajlék mint a puszta; ott legel a borjú és ott heverész és emészti gallyait.
11 Inton magango dagiti sanga, matukkoldanto. Mapanto urnongen dagiti babbai ket pagsungroddanto dagitoy, gapu ta saan ida a tattao ti pannakaawat. Isu a saanto a maasi kadakuada ti Nangparsua kadakuada, ket saanto a maasian ti namarsua kadakuada.
Midőn elszáradnak ágai, letöretnek, asszonyok jönnek és eltüzelik; mert nem értelmes nép az, azért nem irgalmaz neki teremtője és alkotója nem kegyelmez neki.
12 Ket inton aldaw nga agirikto ni Yahweh manipud iti agay-ayus a Karayan Eufrates agingga iti waig ti Egipto, ket maurnongkayonto a saggaysa, tattao ti Israel.
És lesz ama napon, cséplést tart az Örökkévaló a folyam folyásától fogva Egyiptom patakjáig; ti pedig egyenként össze fogtok szedetni, Izrael fiai.
13 Iti dayta nga aldaw addanto mapuyotan a dakkel a trumpeta; ket umayto dagiti mapukpukaw idiay daga ti Asiria ken dagiti napagtalaw idiay daga ti Egipto, idaydayawdanto ni Yahweh iti nasantoan a bantay idiay Jerusalem.
És lesz ama napon, megfúvatik a nagy harsona és jönnek, akik bujdostak Assúr országában és akik elszéledtek Egyiptom országában, és leborulnak az Örökkévaló előtt a Szent hegyen Jeruzsálemben.
