Márk 9
1 Azután mondta nékik: „Bizony mondom néktek, hogy vannak némelyek az itt állók között, a kik nem kóstolnak addig halált, amíg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.“
Cekcoengawh a mingmih a venawh, “Awitak ka nik kqawn peek khqi, thaawmnaak ing Khawsa qam a law ce ami huh hlandy vawh amik dyi thlang vangkhqi lakawh thihnaak amak tan hly kawi thlang awm hy,” tinak khqi hy.
2 És hat nap múlva magához vette Jézus Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte csupán őket magukban egy magas hegyre. És elváltozott előttük.
Ak kquk nyn coengawh Jesu ing Piter, Jakob ingkaw Johan ce khy nawh tlang sang na kaai pyi khqi hy, cawh ce a mimah doeng awm uhy. Cawh a mimah a haiawh a myi thaw pek khqi hy.
3 Ruhája fényes lett, és olyan fehér, mint a hó, amihez hasonlót a ruhafestő e földön nem fehéríthet.
A hi ce a baawk phung na vang hy, khawmdek awh ce anglakawh ak baawk am awm hy ti tluk na baawk hy.
4 És megjelent nekik Mózes Illéssel együtt, és beszéltek Jézussal.
Cekkhqi haiawh Elijah ingkaw Mosi awm dang pe nawh Jesu mi awi kqawn uhy.
5 Péter pedig megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Mester, jó nékünk itt lenni, csináljunk azért három hajlékot, neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.“
Piter ing Jesu a venawh, “Cawngpyikung vawh awm ve nep soeih hy. Buk pakthum awh chuh usih - pynoet ce nang aham, pynoet ce Mosi aham seitaw pynoet ce Elijah aham seh,” tina hy.
6 De nem tudta mit beszél, mivel megrémültek,
(Amik kqih aih awh ikaw amik kqawn hly awm am sim lat uhy.)
7 és felhő támadt, mely beárnyékolta őket, és a felhőből szózat jött: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok.“
Cawh cingmai ing zawl khqi khoep nawh, khawk khan nakawng: “Vetaw ka lungnaak ka Capa ni. Ak awi ngaih pe uh,” tinawh awi ce law hy.
8 És mikor nagyon hirtelen körültekintettek, senkit sem láttak maguk körül, egyedül Jézust.
Kawlhkalh awh, mang usaw Jesu doeng am taw ak chang u am hu qoe uhy.
9 Mikor pedig a hegyről leszálltak, megparancsolta nékik, hogy senkinek se beszéljék el, amit láttak, csak amikor az Emberfia a halálból feltámad.
Tlang nakawng ami nuk kqum awh, Thlanghqing Capa thihnaak awhkawng a thawh hlan dy cawhkaw ik-oeih ami huhkhqi ce u a venawh awm amak kqawn aham cekkhqi ce awi pek khqi hy.
10 És ezt a parancsot megtartották magukban, tanakodva egymás között: mit jelent a halálból feltámadni?
Cawh a mimah ingkaw a mimah ce, “Thihnaak awhkawng thawh tlaihnaak” tive ikawmyih nu?” tinawh doet qu uhy.
11 És megkérdezték tőle: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?“
”Kawtih anaa awi cawngpyikungkhqi ing Eliajah ve lamma na law kaw, ami ti bai hy voei?” tinawh doet uhy.
12 Ő pedig ezt felelte nekik: „Illés ugyan előbb eljön, és helyreállít mindent; de hogyan van az Emberfiáról megírva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie?
Jesu ing, “Elijah ve lamma na law tang hy, anih ing ik-oeihkhqi boeih qoek abah kaw. Cawhtaw kawtih thlanghqing Capa ing khuikha zaawk kawmsaw hoet kawm uh, tinawh a na qee hyt hy voei?
13 De mondom nektek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, amit akartak, amint meg van írva róla.“
Cehlai ka nik kqawn peek khqi, Elijah taw law hawh nawh akawnglam ami qee hawh a myihna ak khanawh ami ngaih ngaih amyihna sai hawh uhy,” tinak khqi hy.
14 Amikor a tanítványokhoz odament, nagy sokaságot látott körülöttük, és írástudókat, akik azokkal vitatkoztak.
A hubatkhqi ven a nuk pha awh, thlang kqeng khawzah anglakawh anaa awi cawngpyikungkhqi mi ami nang oelh qu ce hu uhy.
15 Amikor az egész sokaság meglátta őt, azonnal elálmélkodott, és hozzásietve köszöntötte őt.
Thlang kqengkhqi ing Jesu ami huh awh, amik kawpoekna kyi nawh anih ak do na ce dawng uhy.
16 Ő pedig megkérdezte az írástudókat: „Miről vitatkoztok ezekkel?“
Cawh anih ing a mi venawh, “A mingmih mi ikaw nu naming oelh qu?,” tinawh doet khqi hy.
17 A sokaságból valaki így felelt neki: „Mester, idehoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van.
Cawh thlang kqeng ak khui awhkaw thlang pynoet ing, “Cawngpyikung, ka capa, qaai ing am tu nawh awi amak pau thai law pyi nyng.
18 És amikor csak megragadja, szaggatja őt, ő pedig tajtékzik, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Mondtam hát tanítványaidnak, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.“
A pha pha awh dek na tlu hoeih hoeih hy. Am kha awh a cimtui pem nawh, a ha ak taak nawh ak thang ing dawk poepa hy. Na hubatkhqi venawh qaai ce hqek aham kqawn pek khqi hlai nyng, am sai thai uhy,” tina hy.
19 Ő pedig így felelt neki: „Ó, hitetlen nemzetség, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt hozzám.“
Jesu ing, “Aw cangnaak amak ta cadil tloek, nangmih a venawh iqyt dy nu ka awm kaw? I qyt dy nu kang yh hly bak bak? Naasen ce ka venna law pyi lah uh,” tinak khqi hy.
20 És odavitték hozzá, és mihelyt meglátta őt, a lélek azonnal megrázta azt, és leesve a földre, tajtékozott és fetrengett.
Naasen ce a venna law pyi uhy. Qaai ing Jesu ce a huh awh, cawhkaw naasen ce phep khqoet nawh am kha awh cimtui pem nawh dek awh zeet khoeng khoeng hy.
21 És megkérdezte az atyját: „Mennyi ideje, hogy ez van rajta?“Az pedig mondta: „Gyermeksége óta.
“Ve myihna iqyt nu a awm hawh?” tinawh naasen a pa ce doet hy. Anih ing, “A naasen ca awhkawng hawh ni,” tina hy.
22 És gyakran vetette tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse őt, de ha valamit tehetsz, légy segítségül nekünk, megkönyörülvén rajtunk.“
“Mai awh awm tui awh awm a thihnaak aham buuk poepa hy. Nang ing na sai thai awhtaw nim qeen nawh nik pyi lah,” tina hy.
23 Jézus pedig ezt mondta neki: „Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.“
“Na sai thai awhtaw e! ak cangnaak ham taw ik-oeih boeih boeih coeng thai hy,” tinawh Jesu ing tina hy.
24 A gyermek atyja pedig azonnal kiáltott, és könnyhullatással mondta: „Hiszek, Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.“
Cawh naasen a pa ing, “Cang na nyng, am kak cangnaak ka noengnaak ham nik pyi lah!” tina hy.
25 Jézus pedig mikor látta, hogy a sokaság még inkább összetódul, megdorgálta a tisztátalan lelket, ezt mondva neki: „Te néma és siket lélek, én parancsolom neked, menj ki belőle, és többé belé ne menj!“
Cawhkaw ik-oeih ak toek na thlangkhqi amik law ce Jesu ing a huh awh, qaihche ce zyi nawh a venawh, “Nang qaai pau aa ingkaw hak pang, awi ni pe nyng, ak khui awhkawng cawn nawh, koeh lut qoe voel,” tina hy.
26 És kiáltás és erős szaggatás között kiment belőle. A fiú pedig olyan lett, mint egy halott, annyira, hogy sokan azt mondták, hogy meghalt.
Cawh qaai ing cawhkaw naasen ce thyn sak nawh dek awh ang zeet sak tlyp tlyp coengawh khy nawh cawn hy. Cawhkaw naasen taw thlak thi amyihna awm hqoeng nawh thlangkhqi ingtaw, “Thi hawh hy,” ti uhy.
27 Jézus pedig megfogta a kezét, fölemelte, és az fölkelt.
Cehlai Jesu ing anih ce a kut awh tu nawh thawh saw anih ce dyi pahoei hy.
28 Mikor pedig bement a házba, tanítványai megkérdezték őt külön: „Mi miért nem űzhettük ki azt?“
Ipkhui na a lut awh a hubatkhqi ing, “Ikawtih kaimih ingtaw am kami hqek thai hy voei? ti unawh ang hyp na doet uhy.
29 Ő pedig ezt mondta nekik: „Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csupán könyörgéssel és böjtöléssel.“
Jesu ing, “Vemih taw cykcahnaak doeng ing ni ak cawn thai,” tinak khqi hy.
30 És onnan kimenve, Galileán mentek át, és nem akarták, hogy valaki megtudja.
Ce a hun ce cehta unawh Kalili qam awhkawng cet phat unawh thlang ing a mi awmnaak a sim ham Jesu ing am ngaih hy.
31 Mert tanította tanítványait, és ezt mondta nekik: „Az Emberfia az emberek kezébe adatik, és megölik őt, de ha megölték, harmadnapra föltámad.“
A hubatkhqi ce a cawngpyi khqi a dawngawh, ami venawh, “Thlanghqing Capa ve thlang a kut awh tu sakna awm kawm saw, himna awm kawm usaw, cawh a mi him am thum nyn awh tho tlaih kaw,” tinak khqi hy.
32 De ők nem értették ezt a beszédet, és féltek megkérdezni őt.
Cehlai ak awih kqawn a konglam ce am zaak pe sim thai qoe uhy, ami doet hly nu kqih koek uhy.
33 És elment Kapernaumba. És odahaza megkérdezték őket: „Miről vitatkoztatok egymással az úton?“
Kaperanuam khaw ce pha law uhy. Ipkhui na ami awm awh, a hubatkhqi ce doet hy. “Lam awh kawmih akawng nu a ming oelh qu?” tinak khqi hy.
34 De ők hallgattak, mert egymás között azon vitatkoztak az úton, hogy ki a nagyobb.
”U nu ak bau khyt,” tice lam awh a ming oelh qu a dawngawh a ming hqi phah uhy.
35 És leülve Jézus, odaszólította a tizenkettőt, és mondta nékik: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között utolsó, és mindenkinek szolgája.“
Nung ngawi nawh a hubat thlanghqa hlaihih tloek ce ak khy coengawh, “U awm maa ham ak ngaih ingtaw thlang boeih a hukhit na awm seitaw thlang boeih a tyihzoeih na awm seh,” tinak khqi hy.
36 És kézenfogva egy gyermeket, közéjük állította, ölébe vette, és azt mondta nekik:
Naasen pynoet ce lo nawh cekkhqi anglakawh dyih sak hy. Cawhkaw naasen ce pawm nawh, a mingmih a venawh,
37 „Aki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be, és aki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött.“
“U awm vawhkaw naasen khqik khuiawh pynoet awm kang ming ing ak do thlang taw kai anik do na awm hy; U awm kai a nik do thlang taw kai amni do nawh kai anik tyikung ni a do,” tinak khqi hy.
38 János pedig így felelt neki: „Mester, láttunk valakit, aki a te neveddel ördögöket űz, aki nem követ minket, és eltiltottuk őt, mivel nem követ minket.“
Johan ing, “Cawngpyikung, thlang pynoet ing nang ang ming ing qaai a hqek ce hu u nyngsaw, ningnih ak khui awhkaw thlang na ama awm a dawngawh kham pe u nyng,” tina uhy.
39 Jézus pedig ezt mondta: „Ne tiltsátok el őt, mert senki sincs, aki csodát tesz az én nevemben, és ugyanakkor gonoszul szólhatna felőlem.
Jesu ing, “Koeh kham pe uh, kai ang ming ing kawpoek kyi ik-oeih ak sai ing kai a seetnaak ap kqawn tikaw,
40 Mert aki nincs ellenünk, mellettünk van.
ningnih ama nik oelh thlang taw ningnih ben thlang ni.
41 Aki inni ad egy pohár vizet az én nevemben, mivel a Krisztuséi vagytok, bizony mondom néktek, el nem veszti a jutalmát.
Awitak ka nik kqawn pek khqi, Khrih a koe na nami awm a dawngawh kai ang ming ing tui boet oet awm ak pe taw ityk awh awm kutdo ce am zyng tikaw.
42 „Aki pedig megbotránkoztat egyet ama kicsinyek közül, akik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik.
“U ingawm kai anik cangnaak ve naasen khqik khuiawh pynoet awm a thawlh sak mantaw, anih ce a hawng awh cang neetnaak lung ak bau ce awi sak nawh tui na nik khawng man anih aham nep bet hy.
43 És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le, mert jobb neked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, az olthatatlan tűzre, (Geenna g1067)
Na kut ing a ni thawlh sak awhtaw tlyk boet mai. Na kut pakkhih ak soep na amak thi qoe hell mai khuina ang tlaak anglakawhtaw kut amak soep na hqingnaak khuiawh na lut ce nang ham nep bet hy. (Geenna g1067)
44 ahol férgük nem pusztul el, és tüzük nem alszik el.
Cawhkaw hell mai khui awhtaw mehkqit awm am thi thai nawh mai awm am thi thai qoe hy.
45 És ha a te lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt, mert jobb neked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, az olthatatlan tűzre, (Geenna g1067)
Na khaw ing a ni thawlh sak awhtaw, tlyk boet mai, khaw pakkhih ak soep na hell khuina nang tlaak anglakawhtaw khaw ngun na hqingnaak ak khuiawh na lut ce nang ham nep bet hy. (Geenna g1067)
46 ahol férgük nem pusztul el, és tüzük nem alszik el.
Cawhkaw hell mai khuiawh taw mehkqit awm am thi thai nawh mai awm am thi thai qoe hy.
47 És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt, mert jobb neked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára, (Geenna g1067)
Na mik ing a ni thawlh sak awhtaw, koeih mai. Mik pakhih ak soep na hell khuina tlaak anglakawhtaw mik lang doeng ing Khawsa ram khuiawh a lut ce nep bet hy. (Geenna g1067)
48 ahol férgük nem pusztul el, és tüzük nem alszik el.
Cawhkaw hell khui awhtaw 'mehkqit awm am thi thai nawh mai awm am thi thai qoe hy'.
49 „Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.
Thlang boeih mai awh ci ing alna awm kaw.
50 Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel adtok ízt neki? Legyen bennetek só, és legyetek békében egymással.“
”Ci ve nep hy, cehlai a alnaak ve a paih mantaw, ikawmyihna na al sak thai tlaih kaw? Ci a myihna al unawh, thlang boeih mi qoep ang qui na awm lah uh,” tinak khqi hy.
