< Márk 14 >

1 Két nap múlva pedig húsvét volt, és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók azon tanakodtak, hogy csalárdsággal hogyan fogják meg és öljék meg őt.
Men to dager derefter var det påske og de usyrede brøds høitid. Og yppersteprestene og de skriftlærde søkte råd til å gripe ham med list og slå ham ihjel;
2 Mert azt mondták: „Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.“
for de sa: Ikke på høitiden, forat det ikke skal bli opstyr blandt folket.
3 Mikor pedig Betániában a poklos Simon házánál volt, amint asztalhoz ült, egy asszony ment oda, akinél alabástromedény volt valódi és igen drága nárdusolajjal; és eltörve az alabástromedényt kitöltötte azt az ő fejére.
Og mens han var i Betania, i Simon den spedalskes hus, og satt til bords, da kom en kvinne som hadde en alabaster-krukke med ekte kostelig nardussalve, og hun brøt alabaster-krukken i sønder og helte den ut over hans hode.
4 Némelyek pedig háborogtak maguk között, és ezt mondták: „Mire való az olajnak ez a tékozlása?
Men der var nogen som blev vrede ved sig selv og sa: Hvad skal denne spille av salven være til?
5 Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért és odaadni a szegényeknek.“És zúgolódtak ellene.
Denne salve kunde jo være solgt for mere enn tre hundre penninger og gitt til de fattige. Og de talte strengt til henne.
6 Jézus pedig ezt mondta: „Hagyjátok békén! Miért bántjátok őt? Jó dolgot cselekedett énvelem.
Men Jesus sa: La henne være i fred! Hvorfor gjør I henne fortred? hun har gjort en god gjerning mot mig.
7 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük; de én nem leszek mindenkor veletek.
For de fattige har I alltid hos eder, og når I vil, kan I gjøre vel mot dem; men mig har I ikke alltid.
8 Ő, ami tőle telt, azt tette: előre megkente az én testemet a temetésre.
Hun gjorde det hun kunde; hun salvet forut mitt legeme til min jordeferd.
9 Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.“
Sannelig sier jeg eder: Hvor som helst evangeliet forkynnes i all verden, skal også det hun gjorde omtales til minne om henne.
10 Akkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy azoknak elárulja őt.
Og Judas Iskariot, en av de tolv, gikk til yppersteprestene for å forråde ham til dem.
11 Azok pedig, amint meghallották, örvendeztek, és ígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a jó alkalmat, hogy árulhassa őt.
Men da de hørte det, blev de glade og lovte å gi ham penger; og han søkte leilighet til å forråde ham.
12 A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt szokták vágni, ezt mondták neki a tanítványai: „Hova akarod, hogy elmenjünk, és elkészítsük, és megehesd a húsvéti bárányt?“
Og på den første dag av de usyrede brøds høitid, da de slaktet påskelammet, sa hans disipler til ham: Hvor vil du vi skal gå og gjøre i stand, så du kan ete påskelammet?
13 Akkor elküldött kettőt az ő tanítványai közül, és ezt mondta nekik: „Menjetek el a városba, és ott egy ember jön veletek szembe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,
Da sendte han to av sine disipler avsted og sa til dem: Gå inn i byen, og der skal møte eder en mann som bærer en krukke vann; følg ham,
14 és ahová bemegy, mondjátok a házigazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
og der hvor han går inn, skal I si til husbonden: Mesteren sier: Hvor er mitt herberge, der jeg kan ete påskelammet med mine disipler?
15 És ő mutat nektek egy nagy házat vacsorára berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk.“
Og han skal vise eder en stor sal, som står ferdig med benker og hynder, og der skal I gjøre det i stand for oss.
16 Elmentek tehát a tanítványai, és eljutottak a városba, és úgy találtak mindent, amint nekik megmondta, és elkészítették a húsvéti bárányt.
Og disiplene gikk avsted og kom inn i byen og fant det således som han hadde sagt dem; og de gjorde i stand påskelammet.
17 Mikor pedig beesteledett, odament a tizenkettővel,
Og da det var blitt aften, kom han med de tolv.
18 és amikor leültek és ettek, ezt mondta Jézus: „Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.“
Og mens de satt til bords og åt, sa Jesus: Sannelig sier jeg eder: En av eder skal forråde mig, den som eter med mig.
19 Ők pedig szomorkodni kezdtek, és egyenként kérdezni tőle: „Csak nem én?“A másik is: „Csak nem én?“
Da begynte de å bedrøves og en for en å si til ham: Det er da vel ikke mig?
20 Ő pedig ezt felelte nekik: „Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt márt a tálba.
Han sa til dem: Det er en av de tolv, den som dypper sammen med mig i fatet.
21 Az Emberfia jóllehet elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lenne annak az embernek, ha meg sem született volna.“
Menneskesønnen går bort, som skrevet er om ham; men ve det menneske ved hvem Menneskesønnen blir forrådt! Det hadde vært godt for det menneske om han aldri var født.
22 És mikor ettek, vette Jézus a kenyeret, és hálákat adva, megtörte, és adta nekik, ezt mondván: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem.“
Og mens de åt, tok han et brød, velsignet og brøt det, gav dem og sa: Ta det! Dette er mitt legeme.
23 És vette a poharat, és hálákat adva, adta nekik; és ittak belőle mindnyájan,
Og han tok en kalk, takket og gav dem; og de drakk alle av den.
24 és ezt mondta nekik: „Ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik.
Og han sa til dem: Dette er mitt blod, paktens blod, som utgydes for mange.
25 Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, amikor mint újat iszom azt az Isten országában.“
Sannelig sier jeg eder: Jeg skal ikke mere drikke av vintreets frukt før den dag jeg skal drikke den ny i Guds rike.
26 Ezután dicséretet énekelve kimentek az Olajfák hegyére.
Og da de hadde sunget lovsangen, gikk de ut til Oljeberget.
27 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: »Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.«
Og Jesus sa til dem: I skal alle ta anstøt; for det er skrevet: Jeg vil slå hyrden, og fårene skal adspredes.
28 De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába.“
Men når jeg er opstanden, vil jeg gå i forveien for eder til Galilea.
29 Péter pedig ezt mondta neki: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem.“
Da sa Peter til ham: Om enn alle tar anstøt, vil dog ikke jeg gjøre det.
30 Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked: még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer megszólalna, háromszor tagadsz meg engem.“
Og Jesus sa til ham: Sannelig sier jeg dig: Idag, i denne natt, før hanen har galt to ganger, skal du fornekte mig tre ganger.
31 Ő pedig annál inkább mondta: „Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképpen nem tagadlak meg téged.“Hasonlóképpen szóltak a többiek is.
Men han blev ved sitt og sa: Om jeg så skal dø med dig, vil jeg ikke fornekte dig. Det samme sa de alle.
32 Ekkor arra a helyre mentek, amelynek Gecsemáné a neve, és ezt mondta a tanítványainak: „Üljetek le itt, amíg imádkozom.“
Og de kom til et sted som heter Getsemane; og han sa til sine disipler: Sett eder her mens jeg beder!
33 És maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, rettegni és gyötrődni kezdett,
Og han tok Peter og Jakob og Johannes med sig, og begynte å forferdes og engstes,
34 majd ezt mondta nekik: „Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és virrasszatok.“
og han sier til dem: Min sjel er bedrøvet inntil døden; bli her og våk!
35 Egy kissé előre ment, a földre borult, és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra.
Og han gikk et lite stykke frem, falt ned på jorden og bad at denne stund måtte gå ham forbi, om det var mulig,
36 És ezt mondta: „Abbá, Atyám! Minden lehetséges néked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.“
og han sa: Abba, Fader! alt er mulig for dig; ta denne kalk fra mig! Dog, ikke hvad jeg vil, men hvad du vil!
37 Azután visszatért, és alva találta őket, és ezt mondta Péternek: „Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig virrasztani?
Og han kom og fant dem sovende, og sa til Peter: Simon, sover du? Var du ikke i stand til å våke én time?
38 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.“
Våk og bed, forat I ikke skal komme i fristelse! Ånden er villig, men kjødet er skrøpelig.
39 Ismét elment, és ugyanazon szavakkal imádkozott.
Og atter gikk han bort og bad, og sa de samme ord.
40 Amikor pedig visszatért, ismét alva találta őket, mert a szemeik elnehezedtek; és nem tudták, mit feleljenek neki.
Og da han kom igjen, fant han dem atter sovende; for deres øine var tunge, og de visste ikke hvad de skulde svare ham.
41 Harmadszor is jött, és ezt mondta nekik: „Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég! Eljött az óra! Íme, az Emberfia bűnösök kezébe adatik.
Og han kom tredje gang og sa til dem: I sover altså og hviler eder! Det er nok; timen er kommet; se, Menneskesønnen overgis i synderes hender;
42 Keljetek föl, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul.“
stå op, la oss gå! Se, han er nær som forråder mig.
43 És még mikor beszélt, eljött Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
Og straks, mens han ennu talte, kom Judas, en av de tolv, og med ham fulgte en hop med sverd og stokker; de kom fra yppersteprestene og de skriftlærde og de eldste.
44 Az árulója pedig jelt adott nekik, ezt mondta: „Akit megcsókolok majd, ő az; fogjátok el, és vigyétek el biztos őrizettel.“
Men han som forrådte ham, hadde gitt dem et tegn og sagt: Den jeg kysser, ham er det; grip ham og før ham sikkert bort!
45 És odajutva, azonnal hozzáment, és mondta: „Mester! Mester!“És megcsókolta őt.
Og da han kom, gikk han straks bort til ham og sa: Rabbi! og kysset ham.
46 Azok pedig rátették kezeiket, és elfogták őt.
Men de la hånd på ham og grep ham.
47 De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonva, a főpap szolgájához csapott, és levágta annak fülét.
Men en av dem som stod der, drog sitt sverd, og slo til yppersteprestens tjener og hugg øret av ham.
48 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Mint egy rablóra, úgy jöttetek reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!
Og Jesus tok til orde og sa til dem: I er gått ut som mot en røver med sverd og stokker for å gripe mig;
49 Naponta nálatok voltam, a templomban tanítottam, és nem fogtatok el engem; de szükséges, hogy az Írások beteljesedjenek.“
daglig var jeg hos eder og lærte i templet, og I grep mig ikke; men dette er skjedd forat skriftene skal opfylles.
50 Akkor elhagyva őt, mindnyájan elfutottak.
Da forlot de ham alle sammen og flydde.
51 Egy ifjú pedig követte őt, akinek testét csak egy gyolcsing takarta: elfogták őt is.
Og en ung mann fulgte ham med et linklæde kastet om sitt bare legeme, og de grep ham;
52 De ő otthagyva ingét, meztelenül elszaladt tőlük.
men han slapp linklædet og flydde naken bort.
53 Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók.
Og de førte Jesus til ypperstepresten, og der kom alle yppersteprestene og de eldste og de skriftlærde sammen.
54 Péter pedig távolról követte őt, be egészen a főpap udvaráig, és ott ült a szolgákkal, és melegedett a tűznél.
Og Peter fulgte ham langt bakefter like inn i yppersteprestens gård, og han satt der sammen med tjenerne og varmet sig ved ilden.
55 A főpapok pedig és az egész tanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találtak.
Men yppersteprestene og hele rådet søkte vidnesbyrd mot Jesus, forat de kunde drepe ham, men de fant ikke noget.
56 Mert sokan tettek ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem voltak megegyezők.
For mange vidnet falsk mot ham, men deres vidnesbyrd stemte ikke overens.
57 Ekkor néhányan fölkeltek, és hamis vallomást tettek ellene, ezt mondták:
Da stod nogen op og vidnet falsk mot ham og sa:
58 „Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, amelyet nem kéz alkotott.“
Vi har hørt ham si: Jeg vil bryte ned dette tempel som er gjort med hender, og på tre dager bygge et annet, som ikke er gjort med hender.
59 De még így sem egyezett vallomásuk.
Og enda stemte ikke deres vidnesbyrd overens.
60 Akkor a főpap odaállt középre, és megkérdezte Jézust: „Semmit sem felelsz? Miféle vallomást tesznek ezek ellened?“
Da stod ypperstepresten op midt iblandt dem og spurte Jesus: Svarer du intet på det som disse vidner mot dig?
61 Ő pedig hallgatott, és semmit sem felelt. Ismét megkérdezte őt a főpap, és mondta neki: „Te vagy-e a Krisztus, az áldott Isten Fia?“
Men han tidde og svarte intet. Atter spurte ypperstepresten ham og sa til ham: Er du Messias, den Velsignedes Sønn?
62 Jézus pedig ezt mondta: „Én vagyok. És meglátjátok majd az Emberfiát a hatalomnak jobbján ülni és eljönni az ég felhőin.“
Jesus sa: Jeg er det, og I skal se Menneskesønnen sitte ved kraftens høire hånd og komme med himmelens skyer.
63 A főpap pedig megszaggatva ruháit, ezt mondta: „Mi szükségünk van még tanúkra?
Da sønderrev ypperstepresten sine klær og sa: Hvad skal vi mere med vidner?
64 Hallátok a káromlást. Mi a véleményetek?“Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan.
I har hørt gudsbespottelsen; hvad tykkes eder? De dømte ham alle å være skyldig til døden.
65 És kezdték némelyek köpdösni, az arcát betakarni és ütlegelni és ezt mondani neki: „Most prófétálj!“A szolgák pedig arcul csapták őt.
Og nogen gav sig til å spytte på ham og tildekke hans ansikt og slå ham med knyttet neve og si til ham: Spå! Og tjenerne tok imot ham med stokkeslag.
66 Amint pedig Péter lent volt az udvarban, odajött egy a főpap szolgálói közül.
Og mens Peter var nede i gårdsrummet, kom en av yppersteprestens tjenestepiker,
67 Meglátta Pétert, amint melegedett, rátekintett, és ezt mondta: „Te is a Názáreti Jézussal voltál!“
og da hun så Peter varme sig, så hun på ham og sa: Også du var med denne nasareer, Jesus.
68 Ő pedig tagadta, és azt mondta: „Nem ismerem s nem is értem, mit mondasz.“És kiment a tornácra; és a kakas megszólalt.
Men han nektet det og sa: Jeg hverken vet eller forstår hvad du mener. Og han gikk ut i forgården, og hanen gol.
69 A szolgáló pedig meglátva őt, ismét mondani kezdte az ott állóknak: „Ez közülük való.“
Og piken fikk se ham, og begynte igjen å si til dem som stod der: Dette er en av dem.
70 Ő pedig ismét tagadta. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondták Péternek: „Bizony közülük való vagy, mert Galileából való vagy te is, és a beszéded is hasonló.“
Men han nektet det atter. Og litt efter sa atter de som stod der, til Peter: Du er sannelig en av dem; du er jo en galileer.
71 Ő pedig átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.“
Men han gav sig til å forbanne sig og sverge: Jeg kjenner ikke det menneske I taler om.
72 És másodszor is megszólalt a kakas. Ekkor Péternek eszébe jutott a beszéd, amelyet Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas kétszer megszólalna, háromszor megtagadsz engem.“És sírva fakadt.
Og straks gol hanen annen gang. Da kom Peter det ord i hu som Jesus hadde sagt til ham: Før hanen har galt to ganger, skal du fornekte mig tre ganger. Og han tok det til hjerte og gråt.

< Márk 14 >