Lukács 8
1 Történt ezután, hogy városról városra és faluról falura járt, és prédikálta és hirdette Isten országát, és vele volt a tizenkettő,
EIA kekahi, ma ia hope iho kaa hele ae la oia i na kulanakauhale a me na kauhale a pau, e hai ana a e hoike ana i ka olelo maikai no ke aupuni o ke Akua; me ia pu no hoi ka poe umikumamalua;
2 és néhány asszony is, akiket gonosz lelkektől és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveznek, akiből hét ördög ment ki,
A me kekahi mau wahine i hoolaia i na uhane ino a me na nawaliwali, o Maria i kapaia o Magedalena, noloko mai ona i puka mai ai na daimonio ehiku;
3 és Johanna, Kuzának, Heródes egyik főemberének a felesége és Zsuzsanna és sokan mások, akik vagyonukból szolgáltak neki.
A me Ioana ka wahine a Kuza a ka puuku o Herode, a me Susana, a me na mea e ae he nui, o ka poe i malama ia ia me kauwahi o ko lakou waiwai.
4 Amikor nagy sokaság gyűlt egybe, azokból is, akik a városokból mentek hozzá, ezt a példázatot mondta nekik:
A akoakoa mai la na kanaka he nui wale, o na mea hoi i hele mai io na la, mai loko mai o na kulanakauhale, olelo mai oia ma ka olelonane;
5 „Kiment a magvető, hogy elvesse vetőmagját. Magvetés közben némelyik az útfélre esett, és eltaposták, és az ég madarai megették.
Hele aku la ka mea lulu hua e lulu iho i kana hua; a i kona lulu ana, helelei kekahi ma kapa alanui; a hehiia iho la, a ua aiia iho la e na manu o ka lewa.
6 Némelyik sziklára esett, és amikor kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége.
A helelei iho la kekahi maluna o ka pohaku; a kupu ae la, mae koke iho la ia, no ka mea, aohe ona mau.
7 Némelyik tövisek közé esett, és a tövisek velük együtt növekedve megfojtották azt.
A helelei iho la kekahi iwaena o ke kakalaioa; a kupu pu ke kakalaioa, a hihia iho la ia.
8 Némelyik pedig jó földbe esett, és amikor kikelt, százszoros termést hozott.“Amikor ezt mondta, felkiáltott: „Akinek van füle a hallásra, hallja!“
A helelei iho la kekahi ma ka lepo maikai, a kupu ae la ia, a hua mai la ia pahaueri ka hua. A pau kana hai ana ia mau mea, kahea mai la ia, O ka mea pepeiao lohe, e hoolohe ia.
9 Megkérdezték tőle tanítványai: „Mit jelent ez a példázat?“
Ninau aku la kana mau haumana ia ia, Heaha la ke ano o keia olelonane?
10 Ő ezt mondta nekik: „Nektek megadatott, hogy értsétek Isten országának titkait, a többieknek azonban példázatokban adatik, »hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.«
I mai la oia, Ua haawiia no ia oukou e ike i na mea pohihihi o ke aupuni o ke Akua; a i kekahi poe hoi ma na olelonane, i nana lakou, aole nae e ike, a i lohe hoi, aole nae e hoomaopopo.
11 A példázat pedig ez: A mag Isten beszéde.
Eia hoi ua olelonane nei. O ka hua, oia ka olelo a ke Akua.
12 Az útfélre esettek azok, akik meghallgatták, de aztán eljön az ördög, és kikapja szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek.
A o na mea ma kapa alanui, oia no ka poe i lohe; alaila hele mai ka diabolo, kaili ae ia i ka olelo mai loko ae o ko lakou mau naau, o manaoio lakou a e hoolaia.
13 A sziklára esettek azok, akik amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem ver bennük gyökeret, egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elpártolnak.
A o ka poe maluna o ka pohaku, a lohe lakou, apo lakou i ka olelo me ka olioli; aole hoi o lakou mole, manaoio no lakou i kekahi manawa, a i ka wa e hoaoia'i, haalele no lakou.
14 A tövisek közé esettek azok, akik meghallgatták, de amikor elmentek, az élet gondja és gazdagsága és gyönyörűsége megfojtja azt, és termést nem hoznak.
A o ka mea i helelei mawaena o ke kakalaioa, oia ka poe i lohe, a hele lakou, a hihia i na manao, a me ka waiwai, a me na lealea o neia ola ana, aole hoi lakou i hoohua mai i ka hua a oo.
15 Akiknél pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és termést hoznak állhatatossággal.
Aka, o ka mea ma ka lepo maikai, oia ka poe i hoolohe, a malama hoi i ka olelo maloko a ka naau maikai a me ka hoopono, a hoohua mai i ka hua me ke ahonui.
16 „Aki gyertyát gyújt, nem takarja le azt egy edénnyel, ágy alá sem rejti, hanem gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.
Aole mea i hoa i ke kukui a huna iho malalo iho o ke poi, aole hoi e hahao malalo ae o kahi moe; aka, kauia no ia ma ka mea kaukukui, i ikeia'i ka malamalama e ka poe i komo iloko.
17 Mert nincs olyan titok, amely nyilvánvalóvá ne lenne, és nincs olyan rejtett dolog, amely ki ne tudódnék, és világosságra ne jönne.
No ka mea, aole mea nalo e koe i ka hoikeia, aole mea huna e pau ole i ka ikeia, a i ka puka iwaho.
18 Vigyázzatok azért, hogyan hallgatjátok, mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.“
Nolaila hoi e noonoo i ko oukou hoolohe ana; no ka mea, o ka mea ua loaa, e haawi hou ia'ku no ia ia; aka, o ka mea loaa ole, e kailiia'ku hoi ka mea me he mea nona la, mai ona aku.
19 Odamentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak hozzájutni a sokaság miatt.
Alaila hele aku la ia ia kona makuwahine a me kona mau hoahanau, aole nae i hiki io na la, no ka ahakanaka.
20 Ezért tudtára adták neki: „A te anyád és testvéreid kint állnak, téged akarnak látni.“
Hai aku la kekahi poe ia ia, i aku la, O kou makuwahine a me kou mau hoahanau, ke ku mai la mawaho, e ake lakou e ike ia oe.
21 Ő azonban így válaszolt nekik: „Az én anyám és testvéreim azok, akik Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.“
Olelo mai la oia, i mai la ia lakou, O ka poe i lohe a i malama hoi i ka olelo a ke Akua, o lakou ko'u makuwahine, a me ko'u mau hoahanau.
22 Történt egy napon, hogy hajóba szállt tanítványaival, és ezt mondta nekik: „Menjünk át a tó túlsó partjára.“És elindultak.
Eia kekahi, i kekahi la, ee ae la ia me kana mau haumana, ma ka moku; a i mai la oia ia lakou, E holo kakou ma kela kapa o ka moanawai. A holo aku la lakou.
23 Hajózásuk közben elszenderedett. Ekkor szélvész csapott le a tóra, és megrémültek, és veszélyben voltak.
A i ko lakou holo ana'ku, hiamoe iho la ia; a nou mai ka makani me ka ino maluna o ka moanawai, a piha ae la lakou i ka wai, aneane e make.
24 Hozzá mentek, felkeltették, és ezt mondták: „Mester, Mester, elveszünk!“Ő pedig felkelt, rászólt a szélre és a hullámokra, mire azok elültek, és csend lett.
Kii iho la lakou e hoala ia ia, i aku la, E ke Kumu, E ke Kumu, ua make makou. Alaila ala ae la ia, a papa aku la i ka makani a me ke kupikipikio o ka wai; a oki ae la ia mau mea, a malie iho la.
25 És ezt mondta nekik: „Hol van a ti hitetek?“Ők pedig félelemmel és csodálkozással ezt mondták egymásnak: „Ugyan kicsoda ez, hogy a szélnek és víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?“
I mai la oia ia lakou, Auhea la hoi ko oukou manaoio? Weliweli iho la lakou a mahalo iho la; olelo lakou ia lakou iho, Owai la hoi keia! ua olelo aku no ia i ka makani a me ka wai, a hoolohe mai no ia mau mea ia ia.
26 Aztán áthajóztak a gadaraiak földjére, amely Galileával átellenben van.
A hiki aku la lakou i ka aina o ko Gadara e ku pono ana i Galilaia.
27 Amikor kiment a partra, egy ember jött elé a városból, akiben ördögök voltak. Régóta nem viselt ruhát, s házban sem lakott, hanem csak sírboltokban.
Hele aku la ia mauka, halawai mai la me ia kekahi kanaka o ke kulanakauhale, ua loihi loa kona uluhia ana e na daimonio, aole ia i komo kapa, aole hoi ia i noho ma ka hale maoli, aka, ma na halekupapau.
28 Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, lába elé borult, és hangosan ezt mondta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a felséges Isten Fia? Kérlek téged, ne gyötörj engem!“
A i kona ike ana ia Iesu, walaau ae la ia, moe iho la imua ona, kahea ae la me ka leo nui, Heaha kau ia'u, e Iesu ke Keiki a ke Akua kiekie loa? ke noi aku nei au ia oe, mai hana eha mai ia'u.
29 Azt parancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mert már régóta hatalmában tartotta, ezért láncokkal és bilincsekkel megkötözve őrizték, de ő elszakította kötelékeit, az ördög pedig a pusztába űzte.
No ka mea, ua hookina no ia i ka uhane ino e puka mai iwaho o ua kanaka la: no ka mea, ua loohia pinepine ia e ia; a i kona paa ana i ke kaulahao a me ke kupeeia, ua moku ia ia ua mau mea paa la, a ua hookukeia'ku ia e ka daimonio i ka waonahele.
30 Jézus megkérdezte: „Mi a neved?“Az így felelt: „Légió“, mert sok ördög ment bele.
Alaila ninau aku la o Iesu ia ia, i aku la, Owai kou inoa? Hai mai la oia, O Legeona; no ka mea, he nui no na daimonio i komo iloko ona.
Nonoi mai la lakou ia ia i hookina ole oia ia lakou e hele i ka hohonu. (Abyssos g12)
32 Volt pedig ott egy disznócsorda, amely a hegyen legelészett, és kérték őt, hogy engedje meg nekik, hogy azokban menjenek.
A he nui no ka poe puaa ilaila, e ai ana ma ka mauna; a nonoi mai la lakou ia ia e ae aku ia lakou e komo ae iloko o ua poe puaa la. Ae aku la oia ia lakou.
33 Miután kimentek az ördögök az emberből, és bementek a disznókba, a csorda a meredekről a tóba rohant, és megfulladt.
A hele aku la na daimonio iwaho o ua kanaka la, a komo aku la iloko o ka poe puaa; a holo kiki iho la ka poe puaa ma kahi pali, ilalo i ka moanawai, a umiia ka hanu.
34 Amikor a pásztorok látták, mi történt, elfutottak, és hírét vitték a városba és a falvakba.
A ike aku la ka poe kahu ia mea, naholo aku la lakou, a hoikeike aku la maloko o ke kulanakauhale a me na kauhale.
35 Kimentek az emberek megnézni, mi történt, és Jézushoz mentek, és ott találták azt az embert, akiből az ördögök kimentek, amint felöltözve és ép elmével ült Jézus lábainál, és nagyon megijedtek.
A haele ae la na kanaka iwaho e ike ia mea; a hiki aku la io Iesu la, ike iho la i ua kanaka la noloko mai ona i puka mai ai na daimonio, e noho ana ma na wawae o Iesu, ua aahuia, a ua pono kona manao; weliweli iho la lakou.
36 Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg az a megszállott.
A o ka poe i ike maka, hai mai la ia lakou i ka mea i ola'i ua kanaka daimonio la.
37 Ekkor a Gadara vidékének egész népe arra kérte, hogy menjen el onnan, mert nagyon féltek. Ő pedig hajóra szállt, és visszatért.
A pau hoi ko Gadara a puni i ke noi aku ia ia e hele aku mai o lakou aku; no ka mea, ua loohia lakou e ka weliweli. Ee hou iho la ia i ka moku a hoi mai la.
38 Az az ember, akiből az ördögök kimentek, arra kérte, hogy vele lehessen. De Jézus elküldte őt, és ezt mondta neki:
A o ke kanaka mailoko mai ona i puka mai ai na daimonio, ua noi aku ia ia e noho pu ia me ia. Aka, hoihoi mai la Iesu ia ia, i mai la,
39 „Térj vissza házadhoz, és beszéld el, milyen nagy dolgokat tett Isten veled.“Elment azért, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus.
E hoi aku oe i kou hale, a e hoike aku i na mea nui a ke Akua i hana mai ai nou. Alaila hele ia a hoike ma ia kulanakauhale a pau, i na mea nui a Iesu i hana mai ai nona.
40 És történt, amikor Jézus visszatért, a nép örömmel fogadta, mert mindnyájan várták.
Eia kekahi, i ka hoi ana mai o Iesu, halawai aloha ka ahakanaka me ia; no ka mea, e kali ana lakou a pau ia ia.
41 És íme, jött egy Jairus nevű ember, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lábai elé borult, és kérte, hogy menjen el házába,
Aia hoi, hele mai la kekahi kanaka, o Iairo kona inoa, he luna hoi ia no ka halehalawai; moe iho la ia ma na wawae o Iesu, nonoi aku la ia ia e hele mai iloko o kona hale:
42 mert egyetlen, mintegy tizenkét esztendős leánya halálán volt. Miközben ment, a sokaság szorongatta.
No ka mea, he kaikamahine kamakahi kana, he umikumamalua paha kona mau makahiki, a e make ana ia. A i ko Iesu hele ana, hooke ae la ka ahakanaka ia ia.
43 És egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, és bár minden vagyonát orvosokra költötte, senki sem tudta meggyógyítani.
A he wahine hoi, he umikumamalua makahiki o kona heekoko ana, ua pau kona waiwai i na kahuna lapaau, aohe o lakou mea e ola'i ia;
44 Hátulról hozzálépett, megérintette ruhájának szegélyét, és azonnal elállt a vérfolyása.
Hele mai la ia mahope ona, hoopa iho la i ke kihi o kona aahu; paa koke iho la kona heekoko.
45 Jézus ezt mondta: „Ki az, aki megérintett?“Amikor mindnyájan tagadták, Péter, és akik vele voltak így szóltak: „Mester, a sokaság szorongat és lökdös téged, és te azt mondod: ki az, aki megérintett engem?“
Ninau mai la o Iesu, Nawai la wau i hoopa mai nei? A pau lakou i ka hoole, i aku la o Petero a me ka poe me ia, E ke kumu, ua hooke aku ka ahakanaka ia oe, a ua pilikia oe, a ke ninau nei oe, Nawai la wau i hoopa mai nei?
46 De Jézus ezt mondta: „Valaki megérintett engem, mert észrevettem, hogy erő árad ki belőlem.“
A olelo mai la o Iesu, Ua hoopa mai no kekahi ia'u; no ka mea, ua ike au i ka puka ana'ku o ka mana mailoko aku o'u.
47 Amikor pedig látta az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketve előjött, eléje borult, és elbeszélte az egész sokaság előtt, hogy miért érintette őt, és hogy azonnal meggyógyult.
A ike iho la ua wahine la, aole ia i nalo, hele haalulu ae la ia, moe iho la imua ona, hoike ae la ia ia imua o na kanaka a pau i kana mea i hoopa ai ia ia, a me kona ola koke ana iho.
48 Jézus pedig ezt mondta neki: „Bízzál, leányom, a te hited megtartott téged, eredj el békességgel!“
I mai la Iesu ia ia, E olioli oe, e ke kaikamahine; ua ola oe i kou manaoio; e hele hoi oe roe ka pomaikai.
49 Még beszélt, amikor eljött egy ember a zsinagógai elöljáró házából, és ezt mondta: „Meghalt a leányod, ne fáraszd a Mestert!“
Ia ia e olelo ana, hiki mai la kekahi mai ka hale mai o ua luna halehalawai la, i mai la ia ia, Ua make kau kaikamahine; mai hooluhi oe i ke Kumu.
50 Amikor Jézus ezt hallotta, ezt mondta neki: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.“
A lohe ae la o Iesu, olelo mai la oia ia ia, i mai la, Mai makau oe; e manaoio wale no, a e hoolaia no ia.
51 Bemenve a házba, senkit sem engedett be, csak Pétert, Jakabot és Jánost és a leány atyját és anyját.
A hiki aku la oia i ka hale, aole mea e ae ana i ae mai ai e komo iloko, o Petero, a me Iakobo, a me Ioane, a me ka makuakane a me ka makuwahine wale no o ua kaikamahine la.
52 Mindnyájan sírtak, és gyászolták. Ő pedig ezt mondta: „Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik.“
Auwe iho la lakou a pau me ke kanikau ia ia. I mai la Iesu, Mai uwe oukou; aole ia i make, aka, e hiamoe ana no ia.
53 Erre kinevették, mert tudták, hogy meghalt.
A hoomauakala aku la lakou ia ia, no ka mea, ua ike io lakou ua make ia.
54 Ekkor mindenkit kiküldött, megfogta a leány kezét, és kiáltott: „Leányom, kelj fel!“
A hoihoi oia ia lakou a pau iwaho, lalau iho la ia i kona lima, kahea iho la, i iho la, E ke kaikamahine, e ala!
55 Ekkor visszatért abba a lélek, azonnal felkelt, és ő megparancsolta, hogy adjanak neki enni.
A hoi mai la kona uhane, a ala koke mai la oia iluna; olelo iho la oia e haawi i ai nana.
56 És álmélkodtak annak szülei, de ő megparancsolta, hogy senkinek se mondják el, ami történt.
A pihoihoi iho la na makua ona. Papa mai la oia ia laua, aole e hai aku i keia hana ia hai.
