Lukács 5
1 Történt, hogy amikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa Isten beszédét, ő a Genezáret-tónál állt,
Lao esa, Yesus nanori atahori ra sia dꞌano Galilea suun. Atahori hetar rema rae rena Lamatualain Hara-liin. Losa ara rakaseseti heo rala Yesus.
2 és látott két hajót állni a vízen. A halászok pedig, miután azokból kiszálltak, a hálóikat mosták.
Deka naa, hambu manatasi ra raisi puꞌa nara sia madꞌaꞌ ata. Boe ma Yesus nita ofa rouꞌ rua mananafuꞌ sia naa.
3 Beszállt az egyik hajóba, amely Simoné volt, és kérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól. Amikor leült, a hajóból tanította a sokaságot.
Ofaꞌ naa ra Simon enan esa. Boe ma Yesus hene nisiꞌ Simon ofan, ma noꞌe e tola ofaꞌ nisiꞌ oe romaꞌ mbei. Basa ma Ana endoꞌ nanori atahori hetar naa ra.
4 Miután befejezte beszédét, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!“
Ana nanori basa, ma olaꞌ neu Simon nae, “Simon! Misiꞌ mamana romaꞌ mbei fo nggari puꞌat sia naa. Te dei fo hei hambu uꞌu hetar.”
5 Simon így felelt: „Mester, jóllehet egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit, de a te parancsodra kivetem a hálót.“
Te Simon nataa nae, “Papa dei! Hai puꞌa tetembaꞌ sa teme-ao, te nda mala uꞌu boaꞌ esa sa boe! Te huu Papa maꞌo naa ena, de, au uꞌondaꞌ sobꞌa.”
6 Amikor ezt megtették, a halaknak olyan sokaságát kerítették be, hogy szakadozott a hálójuk.
Boe ma ara raꞌondaꞌ puꞌat. Leleꞌ rae lea baliꞌ ata neu, puꞌat a sofeꞌ noꞌ a uꞌu, losa puꞌat a sii mbei ena.
7 Ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok odamentek, és megtöltötték mind a két hajót annyira, hogy csaknem elsüllyedtek.
Boe ma Simon randu nonoon mana sia ofaꞌ laen fo rema tulun se. De ara ao uꞌu ofaꞌ rala reu, de ofa karuaꞌ naa ra sofeꞌ roꞌa uꞌu, de raeꞌ a molo.
8 Amikor ezt Simon Péter látta, Jézus lába elé borult, és ezt mondta: „Eredj el tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!“
Simon nonoo manatasi nara, Yakobis no Yohanis, naeni Sabadeus ana nara, ara o sia naa boe. Ara o titindindiꞌ a, huu rala uꞌu hetar seli. Leleꞌ Simon Petrus nita saa mana dadꞌiꞌ naa, ma ana sendeꞌ lululanggan sia Yesus matan nae, “Au ia, atahori mana tao sala-kiluꞌ naen seli ena. Dadꞌi malole lenaꞌ Lamatuaꞌ afiꞌ deka-deka mo au fai.” Te Yesus nataa nae, “Simon! Afiꞌ duꞌa nae-nae dalaꞌ naa, huu Au ae pake nggi. Hei ia, biasa sangga uꞌu. Te ia na Au unori nggi sangga atahori fo tungga Au.”
9 Mert félelem fogta el őt és mindazokat, aki vele voltak, a halfogás miatt.
10 Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simonnak társai voltak. Jézus ezt mondta Simonnak: „Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz.“
11 És a hajókat a szárazra vonták, elhagyták mindenüket, és követték őt.
Basa ma ara lea tuteꞌ ofa nara madꞌaꞌ ata reu. Boe ma ara lao hela basa saa-saa nara, fo tungga Yesus.
12 Történt, hogy amikor az egyik városban volt, íme, volt ott egy leprával borított ember, és amikor meglátta Jézust, arcra borulva kérte őt, és ezt mondta: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!“
Sia kamboꞌ sa, Yesus nandaa no atahori sa hedꞌi kusta ndule ao na. Leleꞌ ana nita Yesus, boe ma neu sendeꞌ lululanggan ma beꞌutee sia matan losa rae a. Boe ma nae, “Amaꞌ, e! Tulun au dei! Au bubꞌuluꞌ, Amaꞌ bisa muꞌuhahaiꞌ hedꞌi ngga ia. Sadꞌi Amaꞌ nau. Naa fo atahori sudꞌi boe melumudꞌu au fai.”
13 Jézus pedig kinyújtotta kezét, megérintette őt, és ezt mondta: „Akarom, tisztulj meg!“És azonnal letisztult róla a lepra.
Boe ma Yesus loo liman de nggama e. Boe ma olaꞌ nae, “Au nau! Hai leon! Olaꞌ basa ma, hedꞌi kusta mopꞌo neuꞌ ena mia atahori naa aon.
14 És megparancsolta neki, hogy ezt senkinek se mondja el, hanem: „Menj el, mutasd meg magad a papnak, és vigyél áldozatot megtisztulásodért, amint Mózes megparancsolta, bizonyságul nekik.“
Boe ma Yesus olaꞌ fee nesenenedꞌaꞌ neu e nae, “Musunedꞌa malolole! Ho hai ena, te afiꞌ mufadꞌe esa boe! Ho musi tungga baꞌi Musa parendan dei. Dadꞌi muu sia malangga agama leo, fo ana paresaꞌ ao ma, naa fo ana nahine hedꞌis ma hai tebꞌe ena, do hokoꞌ. Basa na, ho musi mendi tutunu-hohotuꞌ moꞌe makasi, fo basa atahori bubꞌuluꞌ oi, ho hai tebꞌe ena.”
15 De a hír annál jobban elterjedt róla, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy őt hallgassák, és hogy meggyógyítsa betegségüket.
Mae Yesus ai o, nda doo sa ma dudꞌuit soꞌal koasa Na naa, nenedꞌui-bꞌenggaꞌ sia bee-bꞌee. Dadꞌi atahori ra akaꞌ nonggo-nonggo rema rae rena E nanori se. Boe ma Ana naꞌahahaiꞌ atahori hetar mia hedꞌis mataꞌ-mataꞌ
16 Ő azonban félrevonult a pusztába, és imádkozott.
Te Yesus o hii dinggoꞌ Aon mia atahori hetar, fo neu hule-oꞌe sia mamana rouꞌ.
17 És történt egy napon, hogy tanított, és ott ültek a farizeusok és a törvénytudók, akik Galileának és Júdeának falvaiból és Jeruzsálemből jöttek, az Úr hatalma volt vele, hogy gyógyítson.
Lao esa, Yesus nanori atahori sia ume sa. Leleꞌ naa hambu atahori mia partei agama Farisi ro meser agama hira, rema rena E. Ara rema mia kambo-kamboꞌ sia propensi Galilea, propensi Yudea, ma kota Yerusalem. Lamatualain fee koasa neu Yesus fo naꞌahahaiꞌ atahori mamahedꞌiꞌ ra.
18 És íme, férfiak ágyon hoztak egy embert, aki béna volt, és igyekezték bevinni és elé tenni.
Leleꞌ naa, hambu atahori hira ndoro rendi atahori mamaluꞌu sa sia radꞌat sa ata. Ara sangga dalaꞌ fo ro atahori mamaluꞌuꞌ naa nisiꞌ Yesus fo naꞌahahaiꞌ e. Te ume naa sofeꞌ no atahori ena, de raꞌasusuuꞌ rala reu, te nda bisa sa. Naa de, ara rendi atahori mamaluꞌuꞌ a ume ata neu. Boe ma ara ofe randola ume a sinin, de raꞌondaꞌ atahori mamaluꞌuꞌ mana sia radꞌat ata naa. Ara raꞌondaꞌ e, nisiꞌ atahori hetar taladꞌan nara, nandaa no Yesus matan.
19 A sokaság miatt azonban nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át bocsátották le ágyastól a középre, Jézus elé.
20 Ő pedig látva hitüket, így szólt: „Ember, megbocsátattak neked a te bűneid!“
Yesus nita ma nahine nae, ara ramahere Eni bisa naꞌahahaiꞌ sira nonoon. Boe ma Ana olaꞌ neu atahori mamaluꞌuꞌ naa nae, “Ana, ngge! Au fee ambon neu sala mara ena.”
21 Az írástudók és farizeusok elkezdtek tanakodni: „Kicsoda ez, aki ilyen káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, ha nem egyedül Isten?“
Rena Yesus olaꞌ naꞌo naa, boe ma atahori Farisi ro meser agama ra mulai ratatane rae, “Heꞌe! Akaꞌ Lamatualain mesaꞌ ne naꞌena hak fee ambon neu atahori sala-kilu nara. Te eni ia, seka, de tao aon onaꞌ Lamatualain! Ia, neꞌemutis!”
22 Jézus felismerte gondolataikat, ezt mondta nekik: „Miért tanakodtok szívetekben?
Te Yesus bubꞌuluꞌ rala nara. De Ana olaꞌ nae, “Taꞌo bee de hei duꞌa mae Au ia, olaꞌ neꞌemutis?
23 Mi könnyebb, azt mondani: megbocsátattak neked a te bűneid, vagy azt mondani: kelj fel és járj?
Au ia, Atahori Matetuꞌ a. Au uꞌena hak fee ambon neu atahori sala-kilu nara. Mete ma Au ufadꞌeꞌ a atahori mamaluꞌuꞌ ia ae, ‘Au fee ambon neu sala mara ena’, hei nda mita Au koasa ngga saa sia raefafoꞌ ia sa. Te mete ma Au ae, ‘Fela leo! Haꞌi mala radꞌat ma fo baliꞌ.’ Mete ma ana fela neuꞌ ena, hei feꞌe mita koasa Ngga. Naa de, Au ae uꞌuhahaiꞌ atahori mamaluꞌuꞌ ia, naa fo hei o bubꞌuluꞌ, Au uꞌena hak fee ambon neu atahori sala-kilun.” Boe ma Ana heoꞌ mbali atahori mamaluꞌuꞌ a, de olaꞌ nae, “Mumburiꞌ leo! Haꞌi mala radꞌat ma, fo lao baliꞌ ume muu!”
24 Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket (ezt mondta a bénának): Neked mondom, kelj fel, vedd fel az ágyadat, eredj haza!“
25 És az szemük láttára felkelt, felvette, amin feküdt, és elment haza, dicsőítve Istent.
Aiboiꞌ ma, atahori naa fela nambariiꞌ sia atahori hetar mata nara, de haꞌi nala radꞌat na. Boe ma ana lao baliꞌ no koa-kio Lamatualain.
26 Ámulat fogta el mindnyájukat, dicsőítették Istent, és megteltek félelemmel, és ezt mondták: „Bizony csodálatos dolgokat láttunk ma!“
Rita taꞌo naa ma basa atahori mbo-mboꞌ a. Boe ma ara soꞌu rananaru Lamatualain naran rae, “Lamatualain manaseliꞌ, o! Faiꞌ ia, hita tita dꞌala manaseliꞌ no mata ao tara ena!”
27 Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült, és ezt mondta neki: „Kövess engem!“
Nda doo sa ma, Yesus dea nema mia ume naa, ma nita atahori mana edꞌa bea sa endoꞌ sia mamana edꞌa bea na. Atahori naa naran Lewi. Boe ma Yesus noꞌe nae, “Uma tungga Au!”
28 Az otthagyva mindent, felkelt, és követte őt.
Lewi rena nala, ma ana fela neuꞌ ena, lao hela basa-bꞌasaꞌ e sia naa, de neu tungga Yesus.
29 És Lévi nagy vendégséget készített neki házában. Vámosoknak és másoknak sokasága volt ott, akik velük együtt asztalhoz telepedtek.
Basa ma, Lewi tao fefetas fo noꞌe Yesus neu sia umen. Ana o noꞌe nonoo mana edꞌa bea nara, ro fuiꞌ ra, fo rema ra fefetas.
30 Az írástudók és farizeusok pedig zúgolódtak, és a tanítványainak ezt mondták: „Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?“
Te hambu atahori partei agama Farisi hira, ro meser agama ra, oꞌolaꞌ Yesus ana dedꞌenu nara rae, “Taꞌo bee de hei endoꞌ mia mo atahori nda papakeꞌ ra sa, onaꞌ mana edꞌa bea ro atahori nda malololeꞌ naa ra sa? Atahori maloleꞌ afiꞌ miꞌibꞌue mo atahori mataꞌ naa ra!”
31 Jézus így válaszolt nekik: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
Te Yesus nafadꞌe se nae, “Atahori mamahedꞌiꞌ memaꞌ parlu doter. Te atahori nda mamahedꞌiꞌ ra sa, nda parlu sa.
32 Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam megtérésre, hanem a bűnösöket.“
Au uma fo mete-seꞌu atahori nda maloleꞌ ra sa. Te nda uma fo mete-seꞌu atahori mana duꞌa rae sira aon ndoo-tetuꞌ ena.”
33 Azok pedig ezt mondták neki: „Mi az oka, hogy János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, hasonlóképpen a farizeusoké is, a te tanítványaid pedig esznek és isznak?“
Basa ma, atahori mia partei agama Farisi ro meser agama ra oꞌolaꞌ mbali Yesus rae, “Taꞌo ia, Amaꞌ! Yohanis Mana Saraniꞌ a ana mana tungga nara puasa ma hule-oꞌe rakandooꞌ a. Atahori Farisi ra ana mana tungga nara o tao onaꞌ naa boe. Te taꞌo bee de Amaꞌ ana mana tungga mara akaꞌ raa rinu rakandooꞌ a? Ara nda puasa rita sa, do?
34 Ő pedig ezt mondta nekik: „Rávehetitek-e a lakodalmasokat, hogy böjtöljenek, míg velük van a vőlegény?
Te Yesus olaꞌ no se nendiꞌ nekendandaaꞌ nae, “Memaꞌ hei bubꞌuluꞌ ena, mete ma hambu feta kakabꞌiꞌ, mana neu fefetas ra nda puasa sa, te raa-rinu raꞌabeta. Mete ma touꞌ mana masao feuꞌ a feꞌe sia naa, na tantu basa se raa-rinu raꞌabꞌue.
35 De jönnek majd napok, amikor a vőlegény elvétetik tőlük, és akkor azokban a napokban böjtölnek majd.“
Te dei fo lao esa, mete ma atahori feaꞌ toꞌu rendi tou mana sao feuꞌ a, na nonoo nara susa, fo ara feꞌe puasa ena.”
36 Egy példázatot is mondott nekik: „Senki sem tép ki új ruhából foltot, hogy a régi ruhára varrja, mert így az újat is eltépi, és nem is illene a régi ruhához az új folt.
Basa ma, Yesus nafadꞌe nekendandaaꞌ esa fai nae, “Nda hambu atahori haꞌi teme feuꞌ eꞌetuꞌ esa, fo tanda neu badꞌu mbara manasikaꞌ sa. Te mete ma safe badꞌu a, na teme feuꞌ naa kukundu ma badꞌu a boe sika.
37 És senki sem tölti az új bort régi tömlőbe, mert az új bor kiszakítja a tömlőket, és a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek.
Onaꞌ naa boe atahori nda oni tua feuꞌ nisiꞌ sambat mana mbokoꞌ sa. Te mete ma sambat fanggi e, na tuaꞌ nandali hendi e. Dadꞌi tua feuꞌ musi oni neu sambat feuꞌ boe. [No taꞌo naa, Yesus nanori se nae, Eni nenori feun, afiꞌ neꞌebꞌue no atahori Farisi ra nenori mbaran.]
38 Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és akkor mindkettő megmarad.
39 Aki pedig óbort iszik, az nem kíván újat, mert azt mondja: Jobb az ó.“
Atahori mana ninu nita oe anggor mbaraaꞌ ena, nda hii ninu anggor feuꞌ sa. Huu nahine nae, “Anggor mana nenembedꞌa mbaraaꞌ naa, maladꞌan seli!”
