< Lukács 3 >

1 Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, amikor Júdeában Poncius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes volt, Iturea, Trakhónitisz tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére, Fülöp volt, Abiléné negyedes fejedelme pedig Lüszániász volt.
Im fünfzehnten Jahre aber der Regierung des Kaisers Tiberius, da Pontius Pilatus Landpfleger war von Judäa, und Herodes Vierfürst von Galiläa, sein Bruder, Philippus, aber Vierfürst von Ituräa und von der Gegend Trachonitis, und Lysanias Vierfürst von Abilene.
2 Annás és Kajafás főpapsága idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.
Unter den Hohenpriestern Hannas und Kajaphas geschah die Rede Gottes zu Johannes, dem Sohn des Zacharias, in der Wüste.
3 Az elment a Jordán mellett lévő tartományokba, prédikálva a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára,
Und er kam in all die Umgegend des Jordan und predigte die Taufe der Buße zur Vergebung der Sünden.
4 ahogyan meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében, aki ezt mondja: „Kiáltó szava szól a pusztában: Készítsétek el az Úrnak útját, egyengessétek ösvényeit.
Wie geschrieben ist im Buch der Worte des Propheten Jesajas, der da sagt: Die Stimme eines Rufenden in der Wüste: Bereitet den Weg des Herrn, machet Seine Pfade gerade!
5 Minden szakadékot töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el, ami egyenetlen, legyen egyenessé, és a göröngyös simává,
Jegliches Tal soll ausgefüllt und aller Berg und Hügel erniedrigt, und was krumm ist, soll gerade, und was rauh ist, zu ebenen Wegen werden.
6 és meglátja minden halandó Isten szabadítását.“
Und alles Fleisch soll das Heil Gottes sehen.
7 Ezt mondta tehát a sokaságnak, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelje: „Viperák fajzata! Ki figyelmeztetett titeket, hogy a közelgő harag elől elmeneküljetek?
Er sprach nun zu dem Gedränge, das herauszog, um sich von ihm taufen zu lassen: Ihr Otterngezüchte, wer hat euch gewiesen, vor dem kommenden Zorn zu fliehen?
8 Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak.
So tut nun würdige Früchte der Buße und fanget nicht an, in euch zu sagen: Wir haben Abraham zum Vater; denn ich sage euch: Gott kann aus diesen Steinen dem Abraham Kinder erwecken.
9 A fejsze pedig már ott van a fák gyökerén: kivágnak, és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.“
Schon ist aber auch die Axt den Bäumen an die Wurzel gelegt. Jeglicher Baum nun, der nicht gute Frucht trägt, wird abgehauen und ins Feuer geworfen.
10 A sokaság megkérdezte tőle: „Mit cselekedjünk tehát?“
Und es fragte ihn das Gedränge und sprach: Was sollen wir denn tun?
11 Ő így felelt nekik: „Akinek két köntöse van, egyiket adja annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék.“
Er antwortete aber und sprach zu ihnen: Wer zwei Röcke hat, der gebe dem ab, der keinen hat, und wer Speise hat, der tue ähnliches.
12 És eljöttek a vámszedők is, hogy megkeresztelkedjenek, és ezt mondták neki: „Mester, mit cselekedjünk?“
Es kamen aber auch Zöllner, sich taufen zu lassen, und sprachen zu ihm: Lehrer, was sollen wir tun?
13 Ő pedig nekik ezt mondta: „Semmi többet ne követeljetek, mint amennyi ki van szabva.“
Er aber sprach zu ihnen: Fordert nicht mehr ein, denn euch verordnet ist.
14 És megkérdezték őt a katonák is. „Hát mi mit cselekedjünk?“Nekik ezt felelte: „Senkit ne bántalmazzatok, ne zsaroljatok, és elégedjetek meg zsoldotokkal.“
Es fragten ihn aber auch Kriegsleute und sagten: Und was sollen wir tun? Und er sprach zu ihnen: Tut niemand Gewalt an und gebet niemand fälschlich an, und lasset euch an eurem Solde genügen!
15 Amikor a nép várt, szívükben azon gondolkoztak, hogy vajon nem János-e a Krisztus?
Da das Volk aber in Erwartung war, und alle in ihrem Herzen von Johannes dachten, ob er nicht Christus wäre,
16 János így válaszolt mindenkinek: „Én ugyan vízzel keresztellek titeket, de eljön, aki nálam erősebb, és nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.
Antwortete Johannes allen und sprach: Ich taufe euch zwar mit Wasser; aber es kommt ein Stärkerer denn ich, Dem ich nicht genugsam bin, die Riemen Seiner Schuhe zu lösen, Der wird euch mit Heiligem Geiste und mit Feuer taufen.
17 Szórólapátja a kezében van, és megtisztítja szérűjét, és a gabonát a csűrébe gyűjti, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.“
Der hat die Wurfschaufel in Seiner Hand, und wird Seine Tenne fegen, und den Weizen in Seine Scheune sammeln, die Spreu aber mit unauslöschlichem Feuer verbrennen.
18 Még sok egyébre is intette őket, és hirdette az evangéliumot a népnek.
Vieles nun, auch anderes ermahnte er das Volk, da er die gute Botschaft verkündete.
19 Amikor pedig Heródest, a negyedes fejedelmet megfeddte Heródiásért, testvérének, Fülöpnek feleségéért és minden gonosz tettéért, amiket Heródes cselekedett,
Der Vierfürst Herodes aber, der von ihm gerügt ward ob Herodias, seines Bruders Weib, und ob all des Übels, das Herodes getan,
20 ő még mindezt azzal tetézte, hogy Jánost tömlöcbe vetette.
Tat zu dem allen auch dieses hinzu, daß er den Johannes ins Gefängnis einschloß.
21 Történt pedig, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég,
Es geschah aber, da alles Volk sich taufen ließ, und Jesus Sich taufen ließ und betete, daß sich der Himmel auftat,
22 és leszállt rá a Szentlélek testi formában, mint egy galamb, és szózat jött a mennyből: „Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm!“
Und der Heilige Geist in leibhafter Gestalt wie eine Taube auf Ihn herabstieg, und eine Stimme vom Himmel geschah und sprach: Du bist Mein geliebter Sohn! An Dir habe Ich Wohlgefallen.
23 Jézus mintegy harmincesztendős volt, amikor tanítani kezdett, aki, amint állították, József fia volt, ő pedig Élié;
Und Jesus Selbst war bei dreißig Jahren alt, da Er anfing, und war, wie man dachte, ein Sohn Josephs, des Eli,
24 ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkié, ez Jannájé, ez Józsefé,
Des Matthat, des Levi, des Melchi, des Jannah, des Joseph;
25 ez Mattatiásé, ez Ámósé, ez Náhumé, ez Heszlié, ez Naggaié,
Des Mattathiah, des Amos, des Nahum, des Esli, des Naggai;
26 ez Mahaté, ez Mattatiásé, ez Simeié, ez Jószeké, ez Jódáé;
Des Maath, des Mattathiah, des Semei, des Joseph, des Judah,
27 ez Jóhánáné, ez Résáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtielé, ez Nérié,
Des Johannah, des Resa, des Zorobabel, des Salathiel, des Neri;
28 ez Melkié, ez Addié, ez Kószámé, ez Elmadámé, ez Éré;
Des Melchi, des Addi, des Kosam, des Elmodam, des Er,
29 ez Jézusé, ez Eliézeré, ez Jórimé, ez Mattáté, ez Lévié,
Des Jose, des Elieser, des Jorim, des Matthat, des Levi,
30 ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónámé, ez Eljákimé;
Des Simeon, des Judah, des Joseph, des Jonan, des Eliakim,
31 ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattátáé, ez Nátáné, ez Dávidé,
Des Melea, des Mainan, des Mattatha, des Nathan, des David,
32 ez Isaié, ez Óbédé, ez Bóázé, ez Szalmóné, ez Nahsóné,
Des Isai, des Obed, des Boas, des Salmon, des Nahasson,
33 ez Aminádábé, ez Adminé, ez Arnié, ez Heszróné, ez Fáreszé, ez Júdáé,
Des Amminadab, des Aram, des Esrom, des Perez, des Judah,
34 ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náhoré,
Des Jakob, des Isaak, des Abraham, des Tharah, des Nachor,
35 ez Szerugé, ezt Reué, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selahé,
Des Seruch, des Regu, des Peleg, des Eber, des Selah,
36 ez Kénáné, ez Arpaksádé, ez Sémé, ez Nóéé, ez Lámeké;
Des Kainan, des Arphachschad, des Sem, des Noach, des Lamech,
37 ez Metusélahé, ez Hénóké, ez Járedé, ez Mahalalélé, ez Kénáné,
Des Methusalach, des Henoch, des Jared, des Maleleel, des Kainan,
38 ez Enósé, ez Sété, ez Ádámé; ez pedig Istené.
Des Enosch, des Seth, des Adam, der war Gottes.

< Lukács 3 >