< Lukács 20 >

1 Történt az egyik napon, amikor a népet tanította a templomban, és az evangéliumot hirdette, odaléptek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt,
Lao esa, Yesus neu nisiꞌ Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, de nanori Lamatuaꞌ Hara-lii Malolen sia ume sodꞌan. Ma malangga agama Yahudi ra malangga nara, meser agama ra, ro lasi-lasi adat ra rema raselu-bale ro E.
2 és megkérdezték tőle: „Mondd meg nekünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? Vagy ki az, aki neked ezt a hatalmat adta?“
Ara ratane rae, “Seka fee hak neu Nggo de afis tao kaco mia ia? Mufadꞌe sobꞌa dei!”
3 Ő pedig így válaszolt nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek; mondjátok meg nekem:
Boe ma Yesus nataa nae, “Au o ae utane dalaꞌ esa boe, dei fo Au utaa nggi.
4 János keresztsége a mennyből való vagy emberektől?“
Taꞌo ia: hei mihine Yohanis Mana Saraniꞌ a, to? Seka fee e koasa fo sarani atahori? Lamatualain do, atahori?”
5 Azok pedig tanakodtak maguk között: Ha azt mondjuk, hogy a mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki?
Boe ma esa-esaꞌ fee dudꞌuꞌat ma ola-olaꞌ rae, “Awee! Daꞌi hita ena ma. Mete ma tae, ‘Lamatualain mana denu’, dei fo Ana nataa nae, ‘Mete ma taꞌo naa, na taꞌo bee de hei nda mimihere Yohanis sa?’
6 Ha pedig azt mondjuk, hogy emberektől, akkor az egész nép megkövez minket, mert meg vannak győződve, hogy János próféta volt.
Te hita o nda bisa tae, ‘atahori denu’ sa, te hokoꞌ naa atahori haꞌi fatu fo mbia risa nggita. Huu ara ramahere rae, Yohanis naa, Lamatualain mana ola-olan.”
7 Azt válaszolták tehát, hogy ők nem tudják, honnan való.
Boe ma rataa Yesus rae, “Hai nda mihine sa.”
8 Erre Jézus ezt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal cselekszem ezeket.“
Ma Yesus nafadꞌe nae, “Mete ma taꞌo naa, na Au o nda nau ufadꞌe seka mana denu Au sa boe.”
9 Azután ezt a példázatot kezdte mondani a népnek: „Egy ember szőlőt plántált, és kiadta azt munkásoknak, és hosszú időre elutazott.
Basa ma, Yesus dui atahori hetar naa ra, nekendandaaꞌ esa fai nae, “Hambu atahori esa mana sela osi anggor. Ana fee osin neu atahori ue-tao e, fo basa na ara banggi buna-bꞌoan. Boe ma ana lali nusa deaꞌ neu de leo dooꞌ sia naa.
10 Amikor eljött az ideje, elküldte szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak neki a szőlő gyümölcséből. A munkások pedig megverték azt, és üresen küldték el.
Losa fula-fai etu anggor bꞌoan ma tenu osiꞌ a denu atahori mana tao ues na esa neu simbo babꞌanggin mia mana tao osi naa ra. Te mana tao osi ra popoko atahori mana tao ues naa, de oi e baliꞌ no lima rouꞌ.
11 Akkor egy másik szolgát küldött, de azok azt is megverték és meggyalázták, és üresen küldték el.
Basa ma, tenu osiꞌ a haitua seluꞌ atahori mana tao ues na esa neu fai. Te mana tao osi ra popoko ma tao raꞌamamaeꞌ e. Basa ma ara oi baliꞌ e no lima rouꞌ.
12 És még egy harmadikat is küldött, de azok azt is megsebesítették, és kidobták.
Boe ma tenu osiꞌ a haitua seluꞌ atahori mana tao ues katelun neu fai, te ara popoko raꞌahinaꞌ e ma nggari e dea neu.
13 Akkor így szólt a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm szeretett fiamat, talán őt megbecsülik.
Boe ma tenu osiꞌ a dudꞌuꞌa nae, ‘Au musi tao taꞌo bee fai? Malole lenaꞌ au haitua ana susue ngga. Neꞌo ara simbo e ma fee hadꞌa-hormat neu e.’ De ana haitua ana bꞌonggin neu.
14 Amikor meglátták a munkások, így tanakodtak egymás között: Ez az örökös. Jöjjetek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség!
Te leleꞌ mana tao osi ra rita e, ma ara ola-olaꞌ rae, ‘Woi, mete dꞌei! Te lasiꞌ a haitua ana bꞌonggin nema ena. Ana mana simbo basa aman hata-heto nara. Dadꞌi ima fo ata tao tisa e leo.’ Hela fo ata soa osi a.
15 És kidobták a szőlőből, és megölték. Mit cselekszik a szőlőnek ura azokkal?
Leleꞌ anaꞌ losa ma, ara lea dudꞌui e dea neu mia osi a, basa de ara tao risa e. Naa! Au ae utane, taꞌo ia: hei duꞌa na tenu osiꞌ a nae tao mana tao osi ra taꞌo bee?
16 Elmegy, elveszti ezeket a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.“Amikor ezt hallották, ezt mondták: „Szó sem lehet róla!“
Tungga Au, na ana nema tao nisa basa se, basa ma, ana fee atahori laen ra tao osi a.” Leleꞌ atahori naa ra rena Yesus olaꞌ taꞌo naa ma, ara rataa rae, “Mete ma bisa na, Lamatualain afiꞌ huku-doki hai taꞌo naa!”
17 Ő pedig rájuk tekintett és ezt mondta: „Akkor mi az, ami meg van írva: »Amely követ az építők megvetettek, az lett szegletkővé«?
Basa ma Yesus mete naꞌateteeꞌ se, de natane nae, “Mete ma nda dadꞌi fee huku-dokiꞌ taꞌo naa sa, na, saa de Lamatuaꞌ mana ola-ola nara suraꞌ taꞌo ia: ‘Hambu fatu esa fo tukan ra nggari hendi ena, te ia naa dadꞌi rii-ineꞌ a fatu netehun?’
18 Na valaki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig ez esik rá, szétmorzsolja azt.“
Atahori mana naꞌatunu sia fatu naa, tantu nambalutu, huu hambu huku-dokiꞌ. Ma mete ma fatu a tudꞌa dai atahori, ana o nambalutu eto-etoꞌ boe, huu hambu huku-dokiꞌ a.”
19 A főpapok és írástudók még abban az órában el akarták fogni, de féltek a néptől, mert megértették, hogy róluk mondta ezt a példázatot.
Leleꞌ meser agama ra ro malangga agama ra malanggan rena dudꞌuit naa, ara bubꞌuluꞌ rae, Yesus olaꞌ nekendandaaꞌ naa neu se. Sira onaꞌ mana tao osi ra. De ara ramanasa rala seli. Boe ma ara sangga dalaꞌ fo rae humu E. Te ara ramahia atahori hetar mana hii rena Yesus nenorin. De ara lao hela E neu naa.
20 Ezután állandóan szemmel tartották őt, és kémeket küldtek utána, akik igaznak tetették magukat, hogy szaván foghassák, és átadják a hatóságnak és a helytartó hatalmának.
Basa naa ma, Yesus musu nara maku-maꞌu E. Ara sangga mana makuꞌ mana bisa tao aon nara onaꞌ atahori maloleꞌ, fo reu raꞌahehengge Yesus. Ara raeꞌ a do bee fo Yesus olaꞌ labꞌan mana parenda Roma ra, fo reu kalak neu hofernor, naa fo ara denu atahori reu humu Yesus.
21 Megkérdezték tőle: „Mester, tudjuk, hogy helyesen beszélsz és tanítasz, és nem vagy személyválogató, hanem Isten útját igazán tanítod.
Boe ma ara haitua mana maku-maꞌuꞌ ra reu raselu-bale ro Yesus rae, Ama Meser! Hai bubꞌuluꞌ Amaꞌ rala ndoos. Amaꞌ nda mana peko-lelekoꞌ sa, ma nda mana mete mataꞌ sa. Amaꞌ munoriꞌ a Lamatualain Dedꞌea-oꞌolan no matetuꞌ
22 Szabad-e nekünk a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
De ia naa hai mae mitane dalaꞌ esa: tungga hai agama Yahudi hohoro-lalanen, na, hai bꞌae bea fee mana parenda Roma ra mane monaen a, do hokoꞌ?”
23 Ő azonban észrevette álnokságukat, és ezt mondta nekik:
Te Yesus nahine dudꞌuꞌa deꞌulaka nara rae raꞌahehengge E. De nataa nae,
24 „Mutassatok nekem egy dénárt. Kinek a képe és felirata van rajta?“Ezt mondták: „A császáré.“
“Mitudꞌu doi fulaꞌ sa dꞌei, fo Au mete sobꞌa e.” Boe ma ara ratudꞌu dꞌoiꞌ neu E. Boe ma natane nae, “Ia, seka nggambar na? ma ia, seka naran?” Ara rata rae, “Naa mane monae Keser a.”
25 Ő pedig ezt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak azt, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“
Boe ma Yesus nae, “Mete ma taꞌo naa, na, fee mana parenda saa fo mana parenda ra hak na. Ma fee Lamatualain saa fo Lamatualain hak na.”
26 Nem tudtak belekötni szavaiba a nép előtt, és csodálkozva feleletein, elhallgattak.
Rena taꞌo naa, ma ara heran bali-baliꞌ, huu ara nda raꞌahehengge rala E sa, sia atahori hetar matan. De nda rahara sa ena.
27 Hozzámentek a szadduceusok közül néhányan, akik tagadják, hogy van feltámadás, és megkérdezték őt:
Basa naa ma, hambu atahori hira mia partei agama Saduki rema fo rae raꞌahehengge Yesus. Atahori Saduki ra ranori rae, atahori mates ra nda rasodꞌa baliꞌ sia fai mateteꞌen sa. Ara rema raselu-bale ro Yesus rae,
28 „Mester, Mózes megírta nekünk, hogy »ha valakinek meghal a testvére, akinek volt felesége, de gyermeke nem, akkor annak a testvére vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének.«
“Ama Meser! Baꞌi Musa suraꞌ hela fee nema hita hohoro-lalaneꞌ nae: mete ma hambu touꞌ mate, te nda ma anaꞌ sa, na, odꞌin musi sao nala ina falun, fo ana bisa fee tititi-nonosiꞌ neu aꞌan mana mateꞌ a ena.
29 Volt hét testvér, és az első megnősült, és gyermektelenül halt meg.
Memaꞌ feꞌesaꞌan baꞌi Musa nanori taꞌo naa. Te ia naa hai mae mitane, taꞌo ia: hambu touꞌ hitu odꞌi-aꞌa, de uluꞌ a sao, ma mate hendi e te anaꞌ nese.
30 Ekkor a második vette el annak feleségét, és az is gyermektelenül halt meg.
Basa de odꞌin mana tungga e sao nala ina falu a. Nda doo sa ma, mate hendi touꞌ a fai, te nda ma anaꞌ sa boe.
31 Akkor a harmadik vette el, és ugyanígy mind a hét, de nem hagytak gyermeket, és meghaltak.
Onaꞌ naa boe, ana katelun. Ana sao nala ina falu a, basa ma mate te nda ma anaꞌ sa. Onaꞌ naa nakandooꞌ a losa ana muriꞌ a mate.
32 Ezután meghalt az asszony is.
Boe ma ina falu naa o mate boe.
33 A feltámadáskor vajon melyiküknek a felesége lesz? Mert mind a hétnek felesége volt.“
Naa! Ia naa hai mae mitane taꞌo ia: inaꞌ naa saon touꞌ hitu ena. De mete ma losa fai mateteꞌen, ma Lamatuaꞌ tao nasodꞌa baliꞌ atahori mana mateꞌ ra, na, inaꞌ naa dadꞌi neu touꞌ bee saon?”
34 Jézus így válaszolt nekik: „Ennek a világnak fiai nősülnek, és férjhez mennek. (aiōn g165)
Boe ma Yesus nataa nae, “Atahori masaoꞌ siaꞌ a raefafoꞌ ia. (aiōn g165)
35 De akiket méltónak ítélnek arra, hogy az eljövendő világnak és a halálból való feltámadásnak részesei legyenek, azok majd nem nősülnek, és férjhez sem mennek. (aiōn g165)
Te sia sorga atahori nda sao sa ena. Ma sia naa ara nda mate sa boe. Ara onaꞌ Lamatualain ate nara sia sorga. Huu leleꞌ Lamatualain tao nasodꞌa baliꞌ atahori mates ra, Ana pili nala se fo dadꞌi Eni ana nara ena (aiōn g165)
36 Azok meg sem halhatnak, mert hasonlók lesznek az angyalokhoz, és Isten gyermekei lesznek, hiszen a feltámadás gyermekei.
37 Azt pedig, hogy feltámadnak a halottak, már Mózes is kijelentette a csipkebokornál, amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének nevezte.
Baꞌi Musa susuran dui soꞌal hau huu anaꞌ mana nenelalanggeꞌ te nda kadꞌe sa. Mia dudꞌuit naa hita tahine tae, atahori mates ra bisa rasodꞌa baliꞌ boe. Sia naa Lamatualain nafadꞌe baꞌi Musa nae, ‘Au ia, bei-baꞌi mara Lamatualain na. Naeni baꞌi Abraham, baꞌi Isak ma baꞌi Yakob. Basa se beꞌutee rakandoo neu Au losa ia nema.’
38 Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élők Istene. Mert az ő számára mindenki él.“
Tao-tao te baꞌiꞌ naa ra mate eniꞌ a fai dꞌalahulun ena. Te huu Lamatualain nae Eni feꞌe dadꞌi sira Lamatuan, naa de hita tahine tae ara feꞌe masodꞌaꞌ. De mae atahori mate ena o, ara rasodꞌa baliꞌ. Te akaꞌ atahori masodꞌa fo beꞌutee neu Lamatualain, nda atahori mates ra sa, to!”
39 Néhány írástudó ekkor így szólt: „Mester, jól mondtad.“
Rena Yesus nataa taꞌo naa ma, hambu meser agama sa olaꞌ nae, “Ama Meser netaa na, seli tebꞌe.”
40 És többé semmit sem mertek tőle megkérdezni.
Eniꞌ a mia leleꞌ naa ma, nda hambu atahori esa nambarani natane Yesus sa ena, huu nda hambu esa naꞌahehengge nala E sa boe.
41 Akkor így szólt hozzájuk: „Hogyan mondhatják azt, hogy Krisztus Dávid Fia?
Basa ma, Yesus feꞌe nanori atahori naa ra sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a. Ma Ana natane nasafafali se nae, “Tungga dudꞌuꞌa mara na, taꞌo bee? Meser agama ra ranori rae, Kristus naa, Atahori fo Lamatualain dudꞌu eniꞌ a lele-uluꞌ a. Tungga se, Eni dadꞌi akaꞌ mane Daud tititi-nonosin. Te huu naa nda feꞌe dai sa.
42 Hiszen maga Dávid mondja a Zsoltárok könyvében: »Így szólt az Úr az én Uramnak, ülj az én jobb kezem felől,
Huu lele-uluꞌ a mane Daud suraꞌ hela sia susura sosodꞌa koa-kio ra nae, ‘Lamatualain nafadꞌe neu Lamatua ngga nae, “Uma endoꞌ sia Au bobꞌoa ona ngga, sia mamana nenefee hadꞌa-hormat.
43 míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem.«
Huu dei fo Au tao musu Mara, losa ara beꞌutee mbali Nggo.’”
44 Dávid tehát »Urának« nevezi őt, hogyan lehet akkor Fia?“
Naa! Mia susura naa, hita tahine tae, mane Daud noꞌe Kristus nae, ‘Lamatuaꞌ’. Naa sosoan nae, mete ma atahori rae Kristus, akaꞌ mane Daud tititi-nonosin, na nda feꞌe dai sa! Huu Eni o dadꞌi mane Daud Lamatua na boe!”
45 Az egész nép hallatára ezt mondta tanítványainak:
Leleꞌ basa atahori ramanene neu Yesus, ma Ana olaꞌ no ana dedꞌenu nara nae,
46 „Óvakodjatok az írástudóktól, akik hosszú köntösökben szeretnek járni, és szeretik, ha piacokon köszöntik őket, szeretik az első helyeket a zsinagógában és a főhelyeket a lakomákon,
“Hei musi besa-bꞌesa mo meser agama ra. Huu ara hiiꞌ a lao-laoꞌ ro badꞌu naru masaroromboꞌ, fo reu randaa ro atahori hetar, naa fo atahori rita se, na rae, ‘We! Sira naa, atahori moko-monaen ra, o!’ Ara hiiꞌ a sangga mamana nenefee hadꞌa-hormat sia ume hule-oꞌeꞌ ra, sia fefetas, ma sia mamanaꞌ fo atahori hiiꞌ a raꞌabꞌue.
47 akik az özvegyek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak. Ezekre súlyosabb ítélet vár.“
Te besa-bꞌesa, huu ara akaꞌ peko-lelekoꞌ ina falu ra fo haꞌi rala ume nara. Te sia atahori hetar matan, ara babꞌata deꞌulaka nara no rambariiꞌ hule-oꞌe doon seli. Ara hiiꞌ a fo atahori rae sira, atahori meumareꞌ re. Te Lamatualain nahine sala nara, de dei fo Ana fee huku-dokiꞌ beran seli neu se.”

< Lukács 20 >