Lukács 20
1 Történt az egyik napon, amikor a népet tanította a templomban, és az evangéliumot hirdette, odaléptek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt,
Jun qꞌijal are tajin kuya kꞌutuꞌn ri Jesús pa ri Templo chirij ri utz laj taq tzij, xeqet rukꞌ ri kꞌamal taq bꞌe ke ri e chꞌawenelabꞌ cho ri Dios pa kiwiꞌ ri winaq, ri aꞌjtijabꞌ xuqujeꞌ ri e kꞌamal taq bꞌe.
2 és megkérdezték tőle: „Mondd meg nekünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? Vagy ki az, aki neked ezt a hatalmat adta?“
Xkibꞌij che: ¿Jachin at taqowinaq chubꞌanik waꞌ we riꞌ? ¿Jachin yoꞌwinaq kwinem chawe?
3 Ő pedig így válaszolt nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek; mondjátok meg nekem:
Ri Jesús xubꞌij chike: Ri in xuqujeꞌ kinbꞌan jun kꞌotbꞌal chiꞌ chiꞌwe, chibꞌij chwe:
4 János keresztsége a mennyből való vagy emberektől?“
Ri qasanaꞌ ri xubꞌan ri Juan ¿la jun taqanik rech achi o rech ri Dios?
5 Azok pedig tanakodtak maguk között: Ha azt mondjuk, hogy a mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki?
Xkitzijobꞌej kꞌu rij, xkibꞌij kꞌut: We kaqabꞌij chi rech ri Dios, ¿jas kꞌu che man xikoj taj, kacha laꞌ chaqe?
6 Ha pedig azt mondjuk, hogy emberektől, akkor az egész nép megkövez minket, mert meg vannak győződve, hogy János próféta volt.
We kꞌu kaqabꞌij chi rech achi, kujkibꞌan che abꞌaj laꞌ le winaq, rumal ketaꞌm chi ri Juan are jun qꞌalajisal utzij ri Dios.
7 Azt válaszolták tehát, hogy ők nem tudják, honnan való.
Xaq jeriꞌ xeꞌkibꞌij che: Man qetaꞌm taj jawjeꞌ upetik wi.
8 Erre Jézus ezt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal cselekszem ezeket.“
Xubꞌij kꞌu ri Jesús chike: Man kinbꞌij ta xuqujeꞌ in jachin yoꞌwinaq kwinem chwe chubꞌanik wa we jastaq riꞌ.
9 Azután ezt a példázatot kezdte mondani a népnek: „Egy ember szőlőt plántált, és kiadta azt munkásoknak, és hosszú időre elutazott.
Ri Jesús xutzijoj we jun kꞌambꞌejabꞌal noꞌj chike ri winaq: Kꞌo jun achi xutik uvas pa jun ulew, xuya kꞌu kan ri ulew pa qajik chike nikꞌaj winaq rumal xeꞌ pa jun naj laj utaqkil.
10 Amikor eljött az ideje, elküldte szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak neki a szőlő gyümölcséből. A munkások pedig megverték azt, és üresen küldték el.
Are kꞌu xuriq ri qꞌotaj rech yakoj, xutaq bꞌik jun rajchak kukꞌ ri ajtikolobꞌ rech kuta rech ri xwachinik. Are kꞌu ri ajtikolobꞌ xkichꞌayo, kꞌa te riꞌ xkitaq bꞌik cho rachoch, maj jas xkiya bꞌik che.
11 Akkor egy másik szolgát küldött, de azok azt is megverték és meggyalázták, és üresen küldték el.
Ri ajchoqꞌe ri ulew xutaq chi bꞌik jun ajchak kukꞌ xkichꞌey xuqujeꞌ loq, xuqujeꞌ maj xkiya loq che.
12 És még egy harmadikat is küldött, de azok azt is megsebesítették, és kidobták.
Xutaq chi kꞌu bꞌik jun urox ajchak kukꞌ, xkesaj kꞌu loq pa ri ulew, xkibꞌan loq kꞌax che.
13 Akkor így szólt a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm szeretett fiamat, talán őt megbecsülik.
Are kꞌu ri ajchoqꞌe ri ulew xubꞌij: “¿Jas ta kꞌu kinbꞌano? Kintaq na bꞌik ri nukꞌojol, kakinimaj waꞌ areꞌ.”
14 Amikor meglátták a munkások, így tanakodtak egymás között: Ez az örökös. Jöjjetek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség!
Ri ajchakibꞌ are xkilo, xkitzijobꞌej rij, xkibꞌij: “Are waꞌ kechꞌabꞌen kan ri ulew, qakamisaj” xechaꞌ, “rech keqechabꞌej kan le ulew.”
15 És kidobták a szőlőből, és megölték. Mit cselekszik a szőlőnek ura azokkal?
Xaq jeriꞌ xkesaj loq pa ri ulew kꞌa te riꞌ xkikamisaj. ¿Jas kubꞌan ri ajchoqꞌe ri ulew chike we ajchakibꞌ riꞌ?
16 Elmegy, elveszti ezeket a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.“Amikor ezt hallották, ezt mondták: „Szó sem lehet róla!“
Kukꞌis pa kiwiꞌ ri ajchakibꞌ are katzalij loq, kꞌa te riꞌ kuya chi kan ri ulew chike nikꞌaj winaq chik. Are xkita ri winaq xkibꞌij: Kꞌo ta bꞌa ne wi mat karaj ri Dios.
17 Ő pedig rájuk tekintett és ezt mondta: „Akkor mi az, ami meg van írva: »Amely követ az építők megvetettek, az lett szegletkővé«?
Ri Jesús ko xuꞌkaꞌyej ri winaq, xubꞌij: ¿Jas kꞌu kel waꞌ ri tzꞌibꞌatalik ri kubꞌij: Ri abꞌaj ri xketzelaj uwach ri e yakol taq ja, xux na ri abꞌaj ri qas kꞌo kutayij chikiwach ri nikꞌaj abꞌaj chik?
18 Na valaki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig ez esik rá, szétmorzsolja azt.“
Xapachin ri katzaq puꞌwiꞌ ri abꞌaj riꞌ kamuchuꞌlitajik, xuqujeꞌ kajaqꞌin ri winaq we katzaq we abꞌaj riꞌ chirij.
19 A főpapok és írástudók még abban az órában el akarták fogni, de féltek a néptől, mert megértették, hogy róluk mondta ezt a példázatot.
Are xkinabꞌej ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik xuqujeꞌ ri e kꞌamal taq bꞌe ke ri chꞌawenelabꞌ cho ri Dios chi aꞌreꞌ xtzijox kij pa ri kꞌambꞌejabꞌal noꞌj, xkaj xkiqꞌat tzij puꞌwiꞌ ri Jesús, xkixiꞌj kꞌu kibꞌ chikiwach ri winaq rech ri tinimit.
20 Ezután állandóan szemmel tartották őt, és kémeket küldtek utána, akik igaznak tetették magukat, hogy szaván foghassák, és átadják a hatóságnak és a helytartó hatalmának.
Xaq jeriꞌ xeꞌkitaq bꞌik winaq ri kakijaluj chi nimaꞌq kibꞌanik, rech kakikoj jun kꞌambꞌejabꞌal pa ubꞌe ri Jesús rech rukꞌ riꞌ kekwinik kakikꞌam bꞌik cho ri qꞌatal tzij.
21 Megkérdezték tőle: „Mester, tudjuk, hogy helyesen beszélsz és tanítasz, és nem vagy személyválogató, hanem Isten útját igazán tanítod.
Ri winaq ri xetaq bꞌik xkibꞌij: Ajtij, qetaꞌm chi sukꞌ ronojel ri kabꞌij la, xuqujeꞌ ri kakꞌut la xuqujeꞌ man kaqꞌat ta la tzij pa kiwiꞌ ri winaq rumal ri kekaꞌyik, xane qas are wi kakꞌut la ri bꞌe rukꞌ ri Dios.
22 Szabad-e nekünk a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
¿La yaꞌtal chaqe kaqatoj alkabal che ri César o man yaꞌtal taj?
23 Ő azonban észrevette álnokságukat, és ezt mondta nekik:
Ri Jesús kꞌut xuchꞌobꞌ ri itzel taq kichomabꞌal, rumal riꞌ xubꞌij chike:
24 „Mutassatok nekem egy dénárt. Kinek a képe és felirata van rajta?“Ezt mondták: „A császáré.“
Chikꞌutumpe jun pwaq kech ri aꞌj Roma chinuwach. ¿Jachin ajchoqꞌe we palajaj xuqujeꞌ we tzꞌibꞌ we kꞌo choch? Rech ri César, xecha ri winaq.
25 Ő pedig ezt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak azt, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“
Ri Jesús xubꞌij chike: Chiya che ri César ri rech ri César, xuqujeꞌ chiya che ri Dios ri rech ri Dios.
26 Nem tudtak belekötni szavaiba a nép előtt, és csodálkozva feleletein, elhallgattak.
Man xekwin ta kꞌut xkikoj kꞌaꞌmabꞌal pa ri ubꞌe, rukꞌ ri kubꞌij chike ri winaq, xemayijanik are xkita ri tzalibꞌal uwach ri xubꞌij chike, xaq jeriꞌ maj chi jas xkibꞌij.
27 Hozzámentek a szadduceusok közül néhányan, akik tagadják, hogy van feltámadás, és megkérdezték őt:
Are kꞌu ri e saduceos, ri kakibꞌij chi maj kꞌastajibꞌal wach, xeqet chuxukut ri Jesús, xkibꞌij we kꞌulmatajik che:
28 „Mester, Mózes megírta nekünk, hogy »ha valakinek meghal a testvére, akinek volt felesége, de gyermeke nem, akkor annak a testvére vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének.«
Ajtij, ri Moisés kukꞌut chiqawach pa ri wuj ri xutzꞌibꞌaj chi we kakam jun achi, maj kan ralkꞌwaꞌl rukꞌ ri rixoqil, choqꞌaqꞌ wi chi ri rachalal we achi riꞌ kakꞌuliꞌ rukꞌ ri ixoq ri xya kanoq rech kekꞌojiꞌ rijaꞌl ri rachalal ri xkamik.
29 Volt hét testvér, és az első megnősült, és gyermektelenül halt meg.
E kꞌo kꞌu e wuqubꞌ achyabꞌ alaxik. Ri nabꞌe xkꞌuliꞌk, xa kꞌu e maj ralkꞌwaꞌl xekꞌojiꞌ kan rukꞌ ri rixoqil.
30 Ekkor a második vette el annak feleségét, és az is gyermektelenül halt meg.
Ri ukabꞌ xkꞌuliꞌ rukꞌ ri rixoqil ri rachalal, xuqujeꞌ maj e ralkꞌwaꞌl xekꞌojiꞌ kan rukꞌ ri ixoq
31 Akkor a harmadik vette el, és ugyanígy mind a hét, de nem hagytak gyermeket, és meghaltak.
Ri urox achi xuqujeꞌ xkꞌuliꞌ rukꞌ ri malkaꞌn ixoq maj xuqujeꞌ ralkꞌwaꞌl xekꞌojiꞌ rukꞌ, jeriꞌ xkibꞌan ri e wuqubꞌ alaxik. Konojel xekꞌuliꞌ rukꞌ ri ixoq, xa kꞌu maj kalkꞌwaꞌl xekꞌojiꞌ kan rukꞌ ri ixoq.
32 Ezután meghalt az asszony is.
Kꞌisbꞌal kꞌu rech, xkam xuqujeꞌ ri ixoq.
33 A feltámadáskor vajon melyiküknek a felesége lesz? Mert mind a hétnek felesége volt.“
Are kꞌu kuriq ri qꞌij rech kꞌastajibꞌal ¿jachin chike ri e wuqubꞌ alaxik karachajilaj na ri ixoq, rumal chi konojel ri e wuqubꞌ achyabꞌ xekꞌuliꞌ rukꞌ?
Ri Jesús xubꞌij chike: Ri winaq rech ri uwachulew kekꞌuliꞌ xuqujeꞌ kakiya kibꞌ pa taq kꞌulanem. (aiōn g165)
35 De akiket méltónak ítélnek arra, hogy az eljövendő világnak és a halálból való feltámadásnak részesei legyenek, azok majd nem nősülnek, és férjhez sem mennek. (aiōn g165)
Are kꞌu ri yaꞌtal chike kekꞌastaj na rech kekꞌojiꞌ pa ri jun alik kꞌaslemal ri kape na, ri winaq riꞌ man kekꞌuliꞌ taj xuqujeꞌ man keya taj pa kꞌulanem. (aiōn g165)
36 Azok meg sem halhatnak, mert hasonlók lesznek az angyalokhoz, és Isten gyermekei lesznek, hiszen a feltámadás gyermekei.
Man kekam taj xuqujeꞌ je kuꞌx na jetaq ri angelibꞌ, e ralkꞌwaꞌl ri Dios rumal yaꞌtal bꞌe chike kekꞌastaj na, jun qꞌijal.
37 Azt pedig, hogy feltámadnak a halottak, már Mózes is kijelentette a csipkebokornál, amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének nevezte.
Pa ri uwuj ri Moisés jawjeꞌ ri xkꞌut wi choch ri kꞌix ri kajinow pa qꞌaqꞌ, kuqꞌalajisaj chi ri e kaminaqibꞌ kekꞌastaj na, rumal kubꞌij che ri Ajawxel, chi are kiDios ri Abraham, ri Isaac xuqujeꞌ ri Jacob.
38 Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élők Istene. Mert az ő számára mindenki él.“
Ri Dios man kiDios ta kaminaqibꞌ, xane kiDios e kꞌaslik winaq, konojel e kꞌaslik cho areꞌ.
39 Néhány írástudó ekkor így szólt: „Mester, jól mondtad.“
E jujun kꞌut chike ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik xkibꞌij che ri Jesús: Sibꞌalaj utz ri xbꞌij la ajtij.
40 És többé semmit sem mertek tőle megkérdezni.
Maj chi kꞌu jun xkꞌotow uchiꞌ ri Jesús.
41 Akkor így szólt hozzájuk: „Hogyan mondhatják azt, hogy Krisztus Dávid Fia?
Ri Jesús kꞌut xukꞌot kichiꞌ ri winaq xubꞌij: ¿Jas che kibꞌij chi ri Cristo Ralkꞌwaꞌl ri David?
42 Hiszen maga Dávid mondja a Zsoltárok könyvében: »Így szólt az Úr az én Uramnak, ülj az én jobb kezem felől,
Are ri David xtzꞌibꞌan pa ri wuj rech Salmos: Ri Dios xubꞌij che ri wAjaw: Chattꞌuyul pa ri nuwiqiqꞌabꞌ.
43 míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem.«
Kꞌa katchꞌeken na chike ri akꞌulel xuqujeꞌ kekꞌojiꞌ na xeꞌ raqan aqꞌabꞌ.
44 Dávid tehát »Urának« nevezi őt, hogyan lehet akkor Fia?“
We ri David kubꞌij wAjaw che, ¿jas kꞌu che riꞌ kubꞌij ukꞌojol che?
45 Az egész nép hallatára ezt mondta tanítványainak:
Are tajin katatabꞌex ri Jesús kumal ri winaq, xubꞌij chike ri utijoxelabꞌ:
46 „Óvakodjatok az írástudóktól, akik hosszú köntösökben szeretnek járni, és szeretik, ha piacokon köszöntik őket, szeretik az első helyeket a zsinagógában és a főhelyeket a lakomákon,
Chichajij iwibꞌ chike ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik. Ri aꞌre utz kakinaꞌo kewaꞌkat rukꞌ ri katzꞌyaq ri sibꞌalaj kachuplinik, xuqujeꞌ sibꞌalaj jeꞌl chike kaya rutzil kiwach pa taq ri kꞌayibꞌal, xuqujeꞌ kakichaꞌ ri jeꞌl laj taq kꞌolibꞌal pa taq ri Sinagoga, xuqujeꞌ kakichaꞌ ri jeꞌl laj taq kꞌolibꞌal pa taq ri nimaqꞌij.
47 akik az özvegyek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak. Ezekre súlyosabb ítélet vár.“
Utz xuqujeꞌ kakinaꞌo kakimaj ri e kachoch xuqujeꞌ ri kimebꞌail ri e malkaꞌnibꞌ, kakibꞌan xuqujeꞌ naj taq chꞌawem rech ketatabꞌex kumal nikꞌaj winaq chik rumal riꞌ nim kꞌax kape na pa kiwiꞌ.
