Lukács 20
1 Történt az egyik napon, amikor a népet tanította a templomban, és az evangéliumot hirdette, odaléptek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt,
It came about one day, as Jesus was teaching the people in the temple and preaching the gospel, the chief priests and the scribes came to him with the elders.
2 és megkérdezték tőle: „Mondd meg nekünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? Vagy ki az, aki neked ezt a hatalmat adta?“
They spoke, saying to him, “Tell us by what authority you do these things, or who it is who gave you this authority.”
3 Ő pedig így válaszolt nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek; mondjátok meg nekem:
He answered and said to them, “I will also ask you a question, and you tell me.
4 János keresztsége a mennyből való vagy emberektől?“
The baptism of John: was it from heaven or from men?”
5 Azok pedig tanakodtak maguk között: Ha azt mondjuk, hogy a mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki?
They reasoned with themselves, saying, “If we say, 'From heaven,' he will say, 'Then why did you not believe him?'
6 Ha pedig azt mondjuk, hogy emberektől, akkor az egész nép megkövez minket, mert meg vannak győződve, hogy János próféta volt.
But if we say, 'From men,' all the people will stone us, for they are persuaded that John was a prophet.”
7 Azt válaszolták tehát, hogy ők nem tudják, honnan való.
So they answered that they did not know where it came from.
8 Erre Jézus ezt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal cselekszem ezeket.“
Jesus said to them, “Neither will I tell you by what authority I do these things.”
9 Azután ezt a példázatot kezdte mondani a népnek: „Egy ember szőlőt plántált, és kiadta azt munkásoknak, és hosszú időre elutazott.
He told the people this parable, “A man planted a vineyard, rented it out to vine growers, and went into another country for a long time.
10 Amikor eljött az ideje, elküldte szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak neki a szőlő gyümölcséből. A munkások pedig megverték azt, és üresen küldték el.
At the appointed time he sent a servant to the vine growers, that they should give him of the fruit of the vineyard. But the vine growers beat him, and sent him away empty-handed.
11 Akkor egy másik szolgát küldött, de azok azt is megverték és meggyalázták, és üresen küldték el.
He then sent yet another servant and they also beat him, treated him shamefully, and sent him away empty-handed.
12 És még egy harmadikat is küldött, de azok azt is megsebesítették, és kidobták.
He also sent yet a third and they also wounded him, and threw him out.
13 Akkor így szólt a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm szeretett fiamat, talán őt megbecsülik.
So the lord of the vineyard said, 'What will I do? I will send my beloved son. Maybe they will respect him.'
14 Amikor meglátták a munkások, így tanakodtak egymás között: Ez az örökös. Jöjjetek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség!
But when the vine growers saw him, they discussed among themselves, saying, 'This is the heir. Let us kill him, that the inheritance may be ours.'
15 És kidobták a szőlőből, és megölték. Mit cselekszik a szőlőnek ura azokkal?
They threw him out of the vineyard and killed him. What then will the lord of the vineyard do to them?
16 Elmegy, elveszti ezeket a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.“Amikor ezt hallották, ezt mondták: „Szó sem lehet róla!“
He will come and destroy these vine growers, and will give the vineyard to others.” When they heard it, they said, “May it never be!”
17 Ő pedig rájuk tekintett és ezt mondta: „Akkor mi az, ami meg van írva: »Amely követ az építők megvetettek, az lett szegletkővé«?
But Jesus looked at them, and said, “What is the meaning of that which is written: 'The stone that the builders rejected has become the cornerstone'?
18 Na valaki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig ez esik rá, szétmorzsolja azt.“
Every one who falls on that stone will be broken to pieces. But on whomever it falls, it will crush.”
19 A főpapok és írástudók még abban az órában el akarták fogni, de féltek a néptől, mert megértették, hogy róluk mondta ezt a példázatot.
So the scribes and the chief priests sought to lay hands on him in that very hour, for they knew that he had spoken this parable against them. But they were afraid of the people.
20 Ezután állandóan szemmel tartották őt, és kémeket küldtek utána, akik igaznak tetették magukat, hogy szaván foghassák, és átadják a hatóságnak és a helytartó hatalmának.
Watching him carefully, they sent out spies who pretended to be righteous, that they might find fault with his speech, so as to deliver him up to the rule and to the authority of the governor.
21 Megkérdezték tőle: „Mester, tudjuk, hogy helyesen beszélsz és tanítasz, és nem vagy személyválogató, hanem Isten útját igazán tanítod.
They asked him, saying, “Teacher, we know that you say and teach rightly, and are not influenced by anyone's position, but you teach the truth about the way of God.
22 Szabad-e nekünk a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
Is it lawful for us to pay taxes to Caesar, or not?”
23 Ő azonban észrevette álnokságukat, és ezt mondta nekik:
But Jesus understood their craftiness, and said to them,
24 „Mutassatok nekem egy dénárt. Kinek a képe és felirata van rajta?“Ezt mondták: „A császáré.“
“Show me a denarius. Whose image and name is on it?” They said, “Caesar's.”
25 Ő pedig ezt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak azt, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“
He said to them, “Then give to Caesar the things that are Caesar's, and to God the things that are God's.”
26 Nem tudtak belekötni szavaiba a nép előtt, és csodálkozva feleletein, elhallgattak.
They were not able to find fault with what he had said in front of the people, but marveling at his answer, they were silent.
27 Hozzámentek a szadduceusok közül néhányan, akik tagadják, hogy van feltámadás, és megkérdezték őt:
When some of the Sadducees came to him, the ones who say that there is no resurrection,
28 „Mester, Mózes megírta nekünk, hogy »ha valakinek meghal a testvére, akinek volt felesége, de gyermeke nem, akkor annak a testvére vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének.«
they asked him, saying, “Teacher, Moses wrote to us that if a man's brother dies, having a wife, and being childless, the man should take the brother's wife, and have a child for his brother.
29 Volt hét testvér, és az első megnősült, és gyermektelenül halt meg.
There were seven brothers and the first took a wife, and died childless,
30 Ekkor a második vette el annak feleségét, és az is gyermektelenül halt meg.
and the second as well.
31 Akkor a harmadik vette el, és ugyanígy mind a hét, de nem hagytak gyermeket, és meghaltak.
The third took her, and likewise the seven also left no children, and died.
32 Ezután meghalt az asszony is.
Afterward the woman also died.
33 A feltámadáskor vajon melyiküknek a felesége lesz? Mert mind a hétnek felesége volt.“
In the resurrection then, whose wife will she be? For the seven had her as their wife.”
Jesus said to them, “The sons of this world marry and are given in marriage. (aiōn g165)
35 De akiket méltónak ítélnek arra, hogy az eljövendő világnak és a halálból való feltámadásnak részesei legyenek, azok majd nem nősülnek, és férjhez sem mennek. (aiōn g165)
But those who are regarded as worthy in that age to receive the resurrection from the dead will neither marry nor be given in marriage. (aiōn g165)
36 Azok meg sem halhatnak, mert hasonlók lesznek az angyalokhoz, és Isten gyermekei lesznek, hiszen a feltámadás gyermekei.
Neither can they die anymore, for they are equal to the angels and are sons of God, being sons of the resurrection.
37 Azt pedig, hogy feltámadnak a halottak, már Mózes is kijelentette a csipkebokornál, amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének nevezte.
But that the dead are raised, even Moses showed, in the place concerning the bush, where he calls the Lord the God of Abraham and the God of Isaac and the God of Jacob.
38 Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élők Istene. Mert az ő számára mindenki él.“
Now he is not the God of the dead, but of the living, because all live to him.”
39 Néhány írástudó ekkor így szólt: „Mester, jól mondtad.“
Some of the scribes answered, “Teacher, you have answered well.”
40 És többé semmit sem mertek tőle megkérdezni.
For they did not dare ask him any more questions.
41 Akkor így szólt hozzájuk: „Hogyan mondhatják azt, hogy Krisztus Dávid Fia?
Jesus said to them, “How do they say that the Christ is David's son?
42 Hiszen maga Dávid mondja a Zsoltárok könyvében: »Így szólt az Úr az én Uramnak, ülj az én jobb kezem felől,
For David himself says in the Book of Psalms, The Lord said to my Lord, 'Sit at my right hand,
43 míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem.«
until I make your enemies your footstool.'
44 Dávid tehát »Urának« nevezi őt, hogyan lehet akkor Fia?“
David therefore calls the Christ 'Lord', so how is he David's son?”
45 Az egész nép hallatára ezt mondta tanítványainak:
In the hearing of all the people he said to his disciples,
46 „Óvakodjatok az írástudóktól, akik hosszú köntösökben szeretnek járni, és szeretik, ha piacokon köszöntik őket, szeretik az első helyeket a zsinagógában és a főhelyeket a lakomákon,
“Beware of the scribes, who desire to walk in long robes, and love special greetings in the marketplaces, and chief seats in the synagogues, and chief places at feasts.
47 akik az özvegyek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak. Ezekre súlyosabb ítélet vár.“
They also devour widows' houses, and for a show they make long prayers. Men like this will receive greater condemnation.”
