Lukács 2
1 Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár parancsolatot adott ki, hogy írják össze az egész földet.
About that time an edict was issued by the Emperor Augustus that a census should be taken of the whole Empire.
2 Ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
(This was the first census taken while Quirinius was Governor of Syria).
3 Mindenki elment tehát a maga városába, hogy összeírják.
And everyone went to his own town to be registered.
4 József is elment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelynek neve Betlehem, mivel Dávid házából és nemzetségéből való volt,
Among others Joseph went up from the town of Nazareth in Galilee to Bethlehem, the town of David, in Judea – because he belonged to the family and house of David –
5 hogy összeírják Máriával, aki jegyese volt, és aki várandós volt.
to be registered with Mary, his engaged wife, who was about to become a mother.
6 És történt, amikor ott voltak, eljött szülésének ideje.
While they were there her time came,
7 És megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem volt helyük a vendégfogadóban.
and she gave birth to her first child, a son. And because there was no room for them in the inn, she swathed him around and laid him in a manger.
8 Pásztorok voltak azon a vidéken, akik kinn a mezőn tanyáztak, és éjszaka is őrködtek nyájuk mellett.
In that same countryside were shepherds out in the open fields, watching their flocks that night,
9 És íme, az Úr angyala hozzájuk jött, és az Úr dicsősége körülvette őket, és nagy félelem vett erőt rajtuk.
when an angel of the Lord suddenly stood by them, and the glory of the Lord shone around them; and they were seized with fear.
10 Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, amely az egész népnek öröme lesz.
“Have no fear,” the angel said. “For I bring you good news of a great joy in store for all the nation.
11 Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
This day there has been born to you, in the town of David, a Savior, who is Christ and Lord.
12 Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban.“
And this will be the sign for you. You will find the infant swathed, and lying in a manger.”
13 És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:
Then suddenly there appeared with the angel a multitude of the heavenly Host, praising God, and singing –
14 „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!“
“glory to God on high, and on earth peace among those in whom he finds pleasure.”
15 És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk.“
Now, when the angels had left them and gone back to heaven, the shepherds said to one another, “Let us go at once to Bethlehem, and see this thing that has happened, of which the Lord has told us.”
16 Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt.
So they went quickly, and found Mary and Joseph, and the infant lying in a manger;
17 Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak.
and, when they saw it, they told of all that had been said to them about this child.
18 Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.
All who heard the shepherds were astonished at their story,
19 Mária pedig megőrizte, és szívében forgatta a hallottakat.
while Mary treasured in her heart all that they said, and thought about it often.
20 A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítették és dicsérték Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy az megmondatott nekik.
And the shepherds went back, giving glory and praise to God for all that they had heard and seen. It had all happened as they had been told.
21 Amikor a nyolc nap elmúlt, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, Jézusnak nevezték, ahogy az angyal nevezte mielőtt még anyja méhében megfogant.
Eight days after the birth of the child, when it was time to circumcise him, he received the name Jesus – the name given him by the angel before his conception.
22 Amikor Mózes törvénye szerint leteltek Mária tisztulásának napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
When the period of purification of mother and child, required by the Law of Moses, came to an end, his parents took the child up to Jerusalem to present him to the Lord,
23 Ahogyan meg van írva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak legyen szentelve,
in compliance with the Law of the Lord that every firstborn male will be dedicated to the Lord,
24 és hogy áldozatot mutassanak be az Úr törvénye szerint: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.“
and also to offer the sacrifice required by the Law of the Lord – a pair of turtle-doves or two young pigeons.
25 És íme, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
There was at that time in Jerusalem a man named Simeon, a righteous and devout man, who lived in constant expectation of Israel’s consulation, and under the guidance of the Holy Spirit.
26 Azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
It had been revealed to him by the Holy Spirit that he should not die until he had seen the Lord’s Christ.
27 A Lélek indításából a templomba ment, és amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy érte a törvény előírása szerint cselekedjenek,
Moved by the Spirit, Simeon came into the Temple Courts, and, when the parents brought in the child Jesus, to do for him what was customary under the Law,
28 karjába vette, és áldotta Istent, és ezt mondta:
Simeon himself took the child in his arms, and blessed God, and said:
29 „Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességben,
“Now, Lord, you will let your servant go, according to your word, in peace,
30 mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
for my eyes have seen the salvation
31 amelyet készítettél minden nép szeme láttára,
which you have prepared in the sight of all nations –
32 világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére.“
a light to bring light to the Gentiles, and to be the glory of your people Israel.”
33 József pedig és az ő anyja csodálkozott azokon, amiket őfelőle mondott.
While the child’s father and mother were wondering at what was said about him,
34 És Simeon megáldotta őket, és ezt mondta Máriának, az ő anyjának: „Íme, ő sokak elbukására és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak,
Simeon gave them his blessing, and said to Mary, the child’s mother, “This child is appointed to be the cause of the fall and rise of many in Israel, and to be a sign much spoken against –
35 még a te lelkedet is éles tőr járja majd át, hogy sok szív gondolata nyilvánvalóvá legyen.“
Yes, the sword will pierce your own heart – and so the thoughts in many minds will be disclosed.”
36 Volt egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser nemzetségéből. Nagyon előrehaladott korú volt, hajadon kora után csak hét esztendeig élt férjével.
There was also a prophet named Hannah, a daughter of Phanuel and of the tribe of Asher. She was far advanced in years, having lived with her husband for seven years after marriage,
37 Már nyolcvannégy esztendeje özvegy volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal.
and then a widow, until she had reached the age of eighty-four. She never left the Temple Courts, but, fasting and praying, worshiped God night and day.
38 Ugyanabban az órában odalépett, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindenkinek, akik Jeruzsálemben a megváltást várták.
At that moment she came up, and began publicly to thank God and to speak about the child to all who were looking for the deliverance of Jerusalem.
39 Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, városukba, Názáretbe.
When the child’s parents had done everything required by the Law of the Lord, they returned to Galilee to their own town of Nazareth.
40 A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, megtelt bölcsességgel és az Isten kegyelme volt rajta.
The child grew and became strong and wise, and the blessing of God was on him.
41 Szülei évenként felmentek Jeruzsálembe húsvét ünnepére.
Every year the child’s parents used to go to Jerusalem at the Passover Festival.
42 Amikor tizenkét esztendős lett, szintén fölmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
When Jesus was twelve years old, they went according to custom to Jerusalem,
43 Miután elteltek az ünnepnapok, hazaindultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, de sem József, sem az anyja nem vette észre.
and had finished their visit; but, when they started to return, the boy Jesus remained behind in Jerusalem, without their knowing it.
44 Azt gondolták, hogy az útitársaik között van. Egynapi járóföldet mentek, és akkor kezdték keresni a rokonok és ismerősök között.
Thinking that he was with their fellow travelers, they went one day’s journey before searching for him among their relatives and acquaintances;
45 Amikor nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
and then, as they did not find him, they returned to Jerusalem, searching everywhere for him.
46 És történt, hogy harmadnapra találták meg a templomban, a tanítómesterek között ülve, amint hallgatta és kérdezgette őket.
It was not until the third day that they found him in the Temple Courts, sitting among the teachers, now listening to them, now asking them questions.
47 Mindnyájan, akik őt hallgatták, elcsodálkoztak értelmén és feleletein.
All who listened to him marveled at his intelligence and his answers.
48 Amikor szülei meglátták, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.“
His parents were amazed when they saw him, and his mother said to him, “My child, why have you treated us like this? Your father and I have been searching for you in great distress.”
49 Ő pedig ezt mondta nekik: „Miért kerestetek engem? Vagy nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?“
“What made you search for me?” he answered. “Didn’t you know that I must be in my Father’s house?”
50 De ők nem értették, amit mondott nekik.
His parents did not understand what he meant.
51 Jézus ezután elment velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja szívében megőrizte mindezeket.
However he went down with them to Nazareth, and submitted himself to their control; and his mother treasured all that was said in her heart.
52 Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben és az Isten és emberek előtti kedvességben.
And Jesus grew in wisdom as he grew in years, and gained the blessing of God and people.
