Lukács 18
1 Egy példázatot is mondott nekik arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad belefáradni.
Jesus told his disciples a parable to show them that they should always pray and never despair.
2 Ezt mondta: „Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félte, az embereket nem becsülte.
“There was,” he said, “in a certain town a judge, who had no fear of God nor regard for people.
3 Abban a városban volt egy özvegyasszony is, aki elment hozzá, és ezt mondta: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
In the same town there was a widow who went to him again and again, and said ‘Grant me justice against my opponent.’
4 Az egy ideig nem akarta, de azután ezt mondta magában: Noha Istent nem félem, az embereket sem becsülöm,
For a time the judge refused, but afterward he said to himself ‘Although I am without fear of God or regard for people,
5 mégis mivel terhemre van nekem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne gyötörjön engem.“
yet, as this widow is so troublesome, I will grant her justice, to stop her from plaguing me with her endless visits.’”
6 Ezt mondta az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró?
Then the Master added, “Listen to what this iniquitous judge says!
7 Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak, akik hozzá kiáltanak éjjel és nappal? És várakoztatja-e őket?
And God – won’t he see that his own people, who cry to him night and day, have justice done them – though he holds his hand?
8 Mondom néktek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?“
He will, I tell you, give them justice soon enough! Yet, when the Son of Man comes, will he find faith on earth?”
9 Némelyeknek, akik elbizakodtak, hogy ők igazak, és a többieket semmibe se vették, ezt a példázatot mondta:
Another time, speaking to people who were satisfied that they were religious, and who regarded everyone else with scorn, Jesus told this parable –
10 „Két ember ment a templomba imádkozni. Az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
“Two men went up into the Temple Courts to pray. One was a Pharisee and the other a tax-gatherer.
11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.
The Pharisee stood forward and began praying to himself in this way – ‘God, I thank you that I am not like other men – thieves, rogues, adulterers – or even like this tax-gatherer.
12 Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
I fast twice a week, and give a tenth of everything I get to God.’
13 A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verte, és ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.
Meanwhile the tax-gatherer stood at a distance, not venturing even to raise his eyes to heaven, but he kept striking his breast and saying ‘God, have mercy on me, a sinner.’
14 Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
This man, I tell you, went home pardoned, rather than the other. For everyone who exalts himself will be humbled, while everyone who humbles himself will be exalted.”
15 Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy kezét rájuk tegye. Amikor a tanítványok ezt látták, rájuk szóltak.
Some of the people were bringing even their babies to Jesus, for him to touch them; but, when the disciples saw it, they began to find fault with those who had brought them.
16 De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
Jesus, however, called the little children to him. “Let the little children come to me,” he said, “and do not hinder them, for it is to the childlike that the kingdom of God belongs.
17 Bizony mondom néktek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.“
I tell you, unless a man receives the kingdom of God like a child, he will not enter it at all.”
18 Egy előkelő ember megkérdezte őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? (aiōnios g166)
And one of the leaders asked Jesus this question – “Good teacher, what must I do if I am to gain eternal life?” (aiōnios g166)
19 Jézus ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
“Why do you call me good?” answered Jesus. “No one is good but God.
20 A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat, anyádat!«“
You know the commandments – Do not commit adultery, Do not kill, Do not steal, Do not say what is false about others, Honor your father and your mother.”
21 Ő pedig ezt mondta: „Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.“
“I have observed all these,” he replied, “from childhood.”
22 Jézus ezt hallva, ezt mondta neki: „Még egy fogyatkozásod van: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, jöjj, és kövess engem.“
Hearing this, Jesus said to him, “There is one thing still lacking in you; sell everything that you have, and distribute to the poor, and you will have wealth in heaven; then come and follow me.”
23 Az pedig, amikor ezt meghallotta, elszomorodott, mert igen gazdag volt.
But the man became greatly distressed on hearing this, for he was extremely rich.
24 Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be Isten országába azok, akik gazdagok.
Seeing this, Jesus said to his disciples, “How hard it is for the wealthy to enter the kingdom of God!
25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.“
It is easier, indeed, for a camel to get through a needle’s eye than for a rich person to enter the kingdom of God!”
26 Akik pedig ezt hallották, ezt mondták: „Ki üdvözülhet akkor?“
“Then who can be saved?” asked those who heard this.
27 Ő pedig ezt mondta: „Ami embereknél lehetetlen, Istennél lehetséges!“
But Jesus said, “What is impossible with people is possible with God.”
28 Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk Téged!“
“But we,” said Peter, “we left what belonged to us and followed you.”
29 Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
“I tell you,” he answered, “that there is no one who has left house, or wife, or brothers, or parents, or children, for the sake of the kingdom of God,
31 Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak.
Gathering the Twelve around him, Jesus said to them, “Listen! We are going up to Jerusalem; and there everything that is written in the prophets will be done to the Son of Man.
32 Mert a pogányok kezébe adják, megcsúfolják, meggyalázzák és megköpdösik,
For he will be given up to the Gentiles, mocked, insulted and spat on;
33 és miután megostorozták, megölik, de harmadnap feltámad.“
they will scourge him, and then put him to death; and on the third day he will rise again.”
34 Ők azonban ezekből semmit sem értettek. Ez a beszéd rejtve maradt előttük, és nem fogták fel a mondottakat.
The apostles did not comprehend any of this. His meaning was unintelligible to them and they did not understand what he was saying.
35 Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult.
As Jesus was getting near Jericho, a blind man was sitting by the roadside, begging.
36 És amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, kérdezősködött, hogy mi az.
Hearing a crowd going by, the man asked what was the matter;
37 Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
and, when people told him that Jesus of Nazareth was passing,
38 Ekkor így kiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
he shouted out, “Jesus, Son of David, take pity on me!”
39 Akik pedig elől mentek, rászóltak, hogy hallgasson. De ő annál inkább kiáltott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
Those who were in front kept telling him to be quiet, but he continued to call out the louder, “Son of David, take pity on me!”
40 Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vigyék hozzá. Amikor közelébe ért, megkérdezte tőle:
Then Jesus stopped and ordered the man to be brought to him. And, when he had come close up to him, Jesus asked him,
41 „Mit akarsz, mit tegyek veled?“Az így szólt: „Uram, hogy a szemem világa megjöjjön.“
“What do you want me to do for you?” “Master,” he said, “I want to recover my sight.”
42 Jézus ezt mondta neki: „Láss, a te hited téged megtartott!“
And Jesus said, “Recover your sight, your faith has delivered you.”
43 És azonnal megjött szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész sokaság ezt látva dicsőséget adott Istennek.
Instantly he recovered his sight, and began to follow Jesus, praising God. And all the people, on seeing it, gave glory to God.
