Lukács 17

1 Ezt mondta a tanítványoknak: „Lehetetlen, hogy botránkozások ne történjenek, de jaj annak, aki ilyeneket okoz.

Entonces dijo a sus discípulos: Es imposible que no vengan las conturbaciones, pero ¡ay de aquél por medio de quien vienen!

2 Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe dobják, mintha csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül.

Es mejor para él si se le cuelga una piedra de molino al cuello y se lanza al mar, que conturbar a uno de estos pequeños.

3 Vigyázzatok magatokra!“„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, fedd meg, és ha megbánja, bocsáss meg neki.

Tengan cuidado de ustedes mismos. Cuando peque tu hermano, repréndelo, y si cambia de mente, perdónalo.

4 És ha egy napon hétszer is vétkezik ellened, és egy napon hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam – bocsáss meg neki.“

Si siete veces al día peca contra ti, y siete veces vuelve a ti y dice: Cambio de mente. Perdónalo.

5 Az apostolok ezt mondták az Úrnak: „Növeld hitünket!“

Dijeron los apóstoles al Señor: Auméntanos [la] fe.

6 Ezt mondta az Úr: „Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, és ezt mondanátok ennek az eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben, az engedelmeskedne nektek.

Entonces el Señor dijo: Si [ustedes] tienen fe como un grano de mostaza, dirían al sicómoro: ¡Desarráigate y plántate en el mar! Y les obedecería.

7 „Ki az közületek, akinek ha van egy szolgája, és az szánt vagy legeltet, és megjön a mezőről, mindjárt azt mondja neki: Jöjj, és ülj az asztalhoz?

¿Quién de ustedes tiene un esclavo que ara o pastorea, y al llegar [éste] del campo, le dice: Pasa de inmediato, reclínate?

8 Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts vacsorát, és övezd fel magad, és szolgálj nekem, míg én eszem és iszom, te pedig azután egyél és igyál!?

¿No le dice más bien: Prepárame la cena, átate el delantal y sírveme hasta que coma y beba yo, y después de esto comerás y beberás tú?

9 Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy azt tette, amit neki parancsolt? Nem gondolom.

¿Da gracias al esclavo porque hizo lo que se le ordenó?

10 Hasonlóképpen ti is, ha mindazt megtették, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, mert csak azt tettük, ami kötelességünk volt.“

Así también ustedes, cuando hagan todas las cosas que se les ordenan, digan: Somos esclavos inútiles. Hicimos lo que debíamos hacer.

11 Történt, amikor útban volt Jeruzsálem felé, átment Samária és Galilea között.

Cuando iba hacia Jerusalén, pasaba entre Samaria y Galilea.

12 Amikor egy faluba ért, tíz leprás férfi jött elé, akik távol megálltak,

Cuando Él entró en una aldea, le salieron al encuentro diez hombres leprosos, quienes se pararon a una distancia.

13 és hangosan ezt kiáltották: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!“

Gritaron: ¡Jesús, Maestro, ten misericordia de nosotros!

14 Amikor meglátta őket, ezt mondta: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak.“És történt, hogy míg odamentek, megtisztultak.

Al verlos dijo: ¡Vayan, muéstrense a los sacerdotes! Sucedió que cuando iban fueron limpiados.

15 Egy pedig közülük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és hangosan dicsőítette Istent.

Uno de ellos, al ver que fue sanado, regresó y glorificaba a Dios a gran voz.

16 Lába elé borulva adott hálát. Ez pedig samáriai volt.

Se postró a sus pies y le daba gracias. Era un samaritano.

17 Jézus ekkor így szólt: „Nem tízen tisztultak meg? Hol van a többi kilenc?

Jesús le preguntó: ¿No fueron limpiados los diez? ¿Dónde están los nueve?

18 Nem akadt más, aki visszatért volna dicsőséget adni Istennek, csak ez az egy idegen?“

¿No regresaron a dar gloria a Dios, excepto este extranjero?

19 És ezt mondta neki: „Kelj fel, menj el, a te hited megtartott téged.“

Y le dijo: Levántate, vete. Tu fe te salvó.

20 Amikor megkérdezték a farizeusok, hogy mikor jön el Isten országa, így felelt nekik: „Isten országa nem szemmel láthatóan jön el.

Al ser interrogado por los fariseos sobre cuándo viene el reino de Dios, les respondió: El reino de Dios no viene con advertencia,

21 Sem azt nem mondják: Íme, itt, vagy íme, ott van, mert Isten országa bennetek van!“

ni dirán: ¡Miren, está aquí! O: ¡Miren, está allí! Porque aquí en medio de ustedes está el reino de Dios.

22 A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Eljön az idő, amikor szeretnétek egyet látni az Emberfia napjai közül, de nem láttok.

Entonces dijo a los discípulos: Vendrán días cuando ustedes anhelarán ver uno de los días del Hijo del Hombre, y no [lo] verán.

23 Mondják majd nektek: Íme, itt, vagy íme, ott van, de ne menjetek oda, és ne fussatok utána.

Y les dirán: ¡Miren, está aquí! ¡Miren, está allí! No vayan, ni persigan.

24 Mert amint a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik, úgy jön el az Emberfia az ő napján.

Como el resplandor del relámpago brilla desde un extremo del cielo hasta el otro, así será el Hijo del Hombre.

25 De előbb sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.

Pero primero le es necesario padecer mucho y ser rechazado por esta generación.

26 És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is.

Como sucedió en los días de Noé, así será también en los días del Hijo del Hombre:

27 Ettek, ittak, megnősültek, férjhez mentek addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába, és eljött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.

Comían, bebían, se casaban y se daban en matrimonio, hasta el día cuando Noé entró en el arca. Vino el diluvio y destruyó a todos.

28 Hasonlóképpen, ahogy Lót napjaiban is volt: ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek,

Asimismo, como sucedió en los días de Lot: comían, bebían, compraban, vendían, plantaban y edificaban.

29 de azon a napon, amikor Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.

Pero el día cuando Lot salió de Sodoma, llovió fuego y azufre del cielo y destruyó a todos.

30 Így lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.

Así será el día cuando el Hijo del Hombre se manifieste.

31 Azon a napon, aki a háztetőn lesz, holmija pedig a házban, ne menjen le, hogy elvigye. És aki a mezőn lesz, ne forduljon vissza.

En aquel día, el que esté en la azotea y sus bienes en la casa, no baje a tomarlos. El que [esté] en el campo, igualmente, no vuelva a las cosas de atrás.

32 Emlékezzetek Lót feleségére!

Recuerden a la esposa de Lot.

33 Aki meg akarja tartani életét, elveszti azt, és aki elveszti, megtartja azt.

Cualquiera que procure preservar su vida, la perderá, y cualquiera que la pierda, [la] preservará.

34 Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

Les digo: Aquella noche estarán dos en una cama: uno será tomado y otro será dejado.

35 Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.

Dos molerán en el mismo lugar: una será tomada y otra será dejada.

36 Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.“

37 Azok ezt mondták neki: „Hol, Urunk?“Ő pedig így válaszolt: „Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.“

Le preguntaron: ¿Dónde, Señor? Él les contestó: Donde esté el cadáver, allí también se reunirán los buitres.