Lukács 13
1 Éppen abban az időben jöttek oda néhányan, akik neki hírt hoztak a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatukéval elegyítette.
Cawh, ce nyn awh thlang vang law unawh, cekkhqi ing Galili qam thlang, Pilat ing thi, ami Khawsa bawknaak awh khqin himnaak awh a pa sak khqi awithang ce Jesu theen uhy.
2 Jézus ezt mondta nekik: „Gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak valamennyi galileainál, mert ezt szenvedték el?
Jesu ing, “Cawhkaw Kalili thlangkhqi ce ak chang Kalili thlang khqi anglakawh ami thawlh bet dawngawh ni cemyihna ami zawk hy, tinawh namik poek nawh nu?
3 Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.
Ka nik kqawn peek khqi, cekkhqi ce am thawlh bet uhy! Cehlai nangmih awm am naming zut awhtaw, plawci lawt kawm uk ti.
4 Vagy az a tizennyolc, akikre rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok, hogy bűnösebbek voltak minden más Jeruzsálemben lakó embernél?
Am awhtaw, Siloam ip sang ang tluk awh thlang hlaihkqet a kyih qen ce, Jerusalem awhkaw thlang khqing lak awh ami thawlh bet dawngawh vani hy voei tinawh namik poek nawh nu?
5 Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.“
Ka nik kqawn peek khqi, cekkhqi ce am thawlh bet uhy! Cehlai nangmih awm am naming zut awhtaw plawci lawt kawm uk ti,” tinak khqi hy.
6 És ezt a példázatot mondta: „Egy embernek volt egy fügefája szőlőjében, és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, de nem talált.
Cekcoengawh vawhkaw nyhtahnaak awi ve kqawn pehy: “Thlang pynoet ing a misur dum khuiawh thai thing ce ling hy. Hypoet awhtaw thai ak thaih ce bit aham cet moe seinu, ak thaih pynoet ca awm am hu hy.
7 Ezt mondta a vincellérnek: Íme, három esztendeje, hogy ide járok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, és nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet is hiába?
Cedawngawh misur dum ak qehkung a venawh cet nawh, ‘kup thum khuiawh thai qah bih aham law hawh hlai nyng ak thaih pynoet awm am hu nyng. Hlu mai hlah! Dek ak kang qung,’ tina hy.
8 De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom.
Misur dum ak qehkung ing, “Bawipa, kum oet taw ta mai cang, a kengsamkhqi cawh pe nyng seitaw, dek ak leek ing vyih cang vang nyng.
9 Hátha jövőre terem. Ha pedig nem, azután vágd ki.“
Cawhkawng a kum voel awh a qah awhtaw nep bit kaw! Cehlai ama qah bai vik awhtaw hlu dam bit kawp ti,’ tina hy,” tinak khqi hy.
10 Egy zsinagógában tanított szombaton,
Sabbath nyn hypoet awh Jesu ing sinakawk pynoet ak khuiawh thlang cawngpyi hy,
11 és íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke volt tizennyolc esztendő óta, és meg volt görnyedve, és egyáltalán nem tudott felegyenesedni.
cawh kum hlaihkhqet ak khawn nu pynoet ce cawh awm hy. Am ting khun qapsat nawh am dyng na am dyi thai hy.
12 Amikor Jézus meglátta, odahívta, és ezt mondta neki: „Asszony, megszabadultál betegségedtől!“
Jesu ing cawhkaw nu ce a huh awh, hai na khy nawh, “Nang nu, thawlhnaak awhkawng loet hawh hyk ti,” tina hy.
13 És rátette kezét, mire az nyomban felegyenesedett, és dicsőítette Istent.
Ak khan awh a kut tloeng pehy, cawh cawhkaw nu ce am dyng na dyi pahoei nawh Khawsa ce kyihcah hy.
14 Megszólalt a zsinagóga elöljárója felháborodva azon, hogy Jézus szombatnapon gyógyított, ezt mondta a sokaságnak: „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell. Tehát azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat és ne szombatnapon.“
Sabbath nyn awh Jesu ing thlak tlo a qoei sak dawngawh, sinakawk ukkung ce kawso doena thlang kqeng a venawh, “Bibinaak aham khaw kquk nyn awm hy. Cawh law unawh taw nami tlawhnaakkhqi ce qoei sak uh, Sabbath nyn awhtaw koeh qoei sak uh,” tina hy.
15 Az Úr így válaszolt neki: „Képmutatók, vajon szombatnapon nem oldja-e el mindegyikőtök ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e itatni?
Bawipa ing cawhkaw sinakawk ukkung a venawh, “Nangmih thlak thaikhqi! Nangmih ing Sabbath nyn awh nami vaitaw mai aw, am awhtaw meqang mai aw a qui hlam pe unawh tui am nami awk sak nawh nu?
16 Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit a sátán megkötözött tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombatnapon?“
Cawhtaw vawhkaw nu, Abraham a canu pynoet na ak awm, qaai ing khaw kum hqa hlaihkhqet khuiawh a pin ce Sabbath nyn awh amni hlam pe hly unawh nu? tinak khqi hy.
17 Amikor ezeket mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, és az egész sokaság örült azoknak a dicsőséges dolgoknak, amelyek általa történtek.
Ve ak awi ak kqawn awh, a qaalkhqi boeih taw chak uhy, cehlai anih a ik-oeih sainaak awh ce thlangkhqi taw zeel uhy.
18 Azután így szólt Jézus: „Mihez hasonló Isten országa? Mihez hasonlítsam?
Jesu ing vemyihna doet hy, “Khawsa qam ve ikaw ing nu a ning myih hy voei? Ikawng nu ka nyhtah lah voei?
19 Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetette a kertjében, és az felnőtt, és nagy fává lett, és az égi madarak fészket raktak ágain.“
Khawsa qam taw thlang ing antlam cii lo nawh dum khuiawh ak theh ing myih hy. Cawhkaw antlam cii ce cawt nawh a thing na dyi law hy, khan nakaw phakhqi law unawh a pang awh ce ngawi uhy,” tinak khqi hy.
20 Majd ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Isten országát?
Cekcoengawh vemyihna doet tlaih bai hy, “Ikawng nu Khawsa qam ve ka nyhtah lah voei?
21 Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, három mérce lisztbe keverte, míg végül az egész megkelt.“
Khawsa qam taw nu ing vaidam dawn khuih thum ak khuiawh hen a zamnaak boeih aham a phul ing myih hy,” tinak khqi hy.
22 Városokon és falvakon ment át, úton Jeruzsálem felé, miközben tanított.
Cekcoengawh Jesu ing Jerusalem na a ceh awh khawk bau ingkaw vangcakhqi awh ce thlang cawngpyi noe noe hy.
23 Ezt mondta neki valaki: „Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?“Ő pedig ezt mondta neki:
Thlang pynoet ing “Bawipa, thlang a khoehca doeng ing nu thawngnaak a huh kaw?” tinawh doet hy.
24 „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, sokan igyekeznek majd bemenni, de nem mehetnek.
Cekkhqi venawh, “Chawmkeng ak ceek khuiawh kun ngah ngah lah uh, kawtih thlang khawzah ing kun aham tha lo hly hlai uhy am kun thai kawm uh.
25 Amikor fölkel a gazda, és bezárja az ajtót, ti kívül álltok, és kezditek zörgetni az ajtót, és így szóltok: Uram! Uram! Nyisd ki nekünk! Ő így felel nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok!
Imkung ing tho nawh chawh ce a khaih coengawh taw, a leng na dyi kawm utik saw chawh ce khoek kawm uk ti, ‘Bawipa chawh awng law lah,’ tina kawm uk ti. “Cehlai anih ing, ‘Amni sim khqi nyng, hana kawng nu nami law hy,’ ni tinak khqi kaw.
26 Akkor majd elkezditek mondani: Előtted ettünk, ittunk, és az utcáinkon tanítottál.
Cawh nangmih ing, “Nang ing buh a an ni aw ni ai haih saw kaw, lam awh awm ni cawngpyi tik saw kaw,” tina kawm uk ti.
27 Erre ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!
Cehlai anih ing, ‘Amni sim khqi nyng, hana kawng nu nami law hy. Nangmih thawlhnaak ak saikhqi, ak chang na cet uh!’ ni tinak khqi kaw.
28 Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan.
Abraham, Isaak, Jakob ingkaw tawnghakhqi boeih Khawsa qam khuiawh ami awm ce nami huh awh, nangmih taw a leng na kqangnaak ingkaw hatahnaak a hun awh awm kawm uk ti.
29 És jönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és Isten országában letelepednek.
Khaw law khawtlak, a sip a hawt benna kawng thlangkhqi law kawm usaw, Khawsa qam khuiawh buh veelnaak kung awh ngawi kawm uh.
30 És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.“
Hu ak khyngkhqi ce ma kawm usaw, ak makhqi ce hu khyng lat kawm uh,” tinak khqi hy.
31 Ugyanabban az órában néhány farizeus ment hozzá, akik így szóltak: „Eredj el, és távozz innen, mert Heródes meg akar téged ölni.“
Cawh Farasi thlang a vangkhqi ce Jesu a venna law unawh a venawh, “Ve a hun ve cehta nawh ak chang na cet hlah. Herod ing nang him aham ngaih hy,” tina uhy.
32 Ő ezt mondta nekik: „Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapra befejezem.
Jesu ing, “Cet unawh taw ak thai ngentang ce kqawn pe uh, “Tuhngawi awh awm khawngawi awh awm qaaikhqi hqek kawng nyng saw thlak tlokhqi qoei sak kawng, am thum nyn awh kang cainaak ce coeng kawg nyng’ tihy tina uh.
33 De ma, holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehet, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.
Kawmih awh awm, tuhngawi, khawngawi ingkaw tiktuh dy ka ceh qoe qoe aham awm hy, tawngha ikawmyih awm Jerusalem khawceng awh am thi thai hy!
34 „Jeruzsálem! Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk kiscsirkéit a szárnya alá, de ti nem akartátok!
Aw Jerusalem, Jerusalem, tawnghakhqi ak himkung ingkaw na venawh a tyih lawkhqi lung ing ak khawngkung, ai nu ing a cakhqi ang hlak khui awh ang koep sih amyihna, na cakhqi izah nu hqui sawi aham, ka ngaih ce, nang ingtaw am ngaih hyk ti!
35 Íme, elhagyott lesz a házatok. Bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, amíg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«“
Toek lah, na im ve a sit qak nani ami cehtaak hyt hawh hy. Ka nik kqawn peek, ‘Bawipa ming ing ak law taw a zoseen hy,’ tinawh nak kqawn hlan dy taw kai ve amni hu qoe voel kawp ti,” tina hy.
