Sofoniás 1

1 Az Úr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében.

Kastoy ti sao ni Yahweh a dimteng kenni Sofonias, a putot a lalaki ni Cusi, a putot ni Gedalias, a putot ni Amanias, a putot ni Hesekias, kadagiti aldaw a ni Josias nga anak ni Amon ti ari ti Juda.

2 Elvesztek, mindent elvesztek e föld színéről, azt mondja az Úr.

Kastoy ti pakaammo ni Yahweh— “Dadaelekto dagiti amin a banbanag iti rabaw ti daga!

3 Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színéről, azt mondja az Úr.

Dadaelekto ti tao ken dagiti narungsot nga ayup; dadaelekto dagiti billit iti tangatang ken dagiti lames iti baybay, dagiti dadael a karaman dagiti nadangkes! Ta pukawekto ti tao iti rabaw ti daga!” —kastoy ti pakaammo ni Yahweh.

4 És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;

Iyunnatkonto ti imak iti Juda ken dagiti amin nga agnanaed iti Jerusalem. Pukawekto ti tunggal nabatbati nga agdaydayaw kenni Baal iti daytoy a lugar ken dagiti nagnagan dagiti agdaydayaw kadagiti didiosen kadagiti papadi,

5 Azokat is, a kik a háztetőkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjokra is;

dagiti tattao nga adda iti tuktok dagiti balbalay nga agdaydayaw iti init, bulan ken bituen, ken dagiti tattao nga agdaydayaw ken agsapata kenni Yahweh ngem agsapatada met kenni Milcom.

6 Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétől, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felőle.

Pukawekto met dagiti saanen a simmurot kenni Yahweh, uray dagiti saan a mangbirok kenni Yahweh wenno agkiddaw iti panangidalanna.”

7 Hallgass az Úr Isten orczája előtt, mert közel van az Úrnak napja, mert áldozatot készíttetett az Úr, megszentelte az ő hivatalosait.

Agulimekkayo iti presensia ti Apo a Yahweh, ta asidegen ti aldaw ni Yahweh; gapu ta insaganan ni Yahweh ti sakripisio ken indatonnan dagiti sangailina.

8 És lészen az Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek.

“Mapasamakto iti aldaw ti panangidaton ni Yahweh, a dusaekto dagiti prinsipe ken dagiti annak dagiti ari, ken dagiti amin a nakakawes iti ganggannaet a pagan-anay.

9 És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erőszakkal és csalárdsággal töltik meg az ő uroknak házát.

Iti dayta nga aldaw dusaekto dagiti amin a sumrek iti ruangan, dagiti mangpunno iti kinaranggas ken panangallilaw iti balay iti amoda!

10 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felől.

Isu a mapasamakto iti dayta nga aldaw”— kastoy ti pakaammo ni Yahweh —“nga aggapunto iti Ruangan ti Lames ti sangit ti kinarigat, ti dung-aw manipud iti Maikaddua a Distrito, ken ti napigsa unay a daranudor manipud kadagiti turod.

11 Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér.

Agdung-awkayo, dakayo nga agnanaed iti Distrito ti Pagtagilakoan, ta madadaelto amin dagiti aglaklako; mapapatayto amin dagiti agtitimbang kadagiti pirak.

12 És lészen az időben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr.

Dumtengto iti dayta a tiempo a sukimatekto ti Jerusalem babaen kadagiti pagsilawan ken dusaek dagiti tattao a mangipagarup a natalgedda ket kunaenda iti pusoda, 'Awanto ti aniaman nga aramiden ni Yahweh, naimbag man wenno dakes!'

13 És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szőlőket, de nem iszszák azoknak borát.

Masamsamto dagiti kinabaknangda ken mabaybay-anto a madadael dagiti balbalayda. Agpatakderdanto kadagiti babalay ngem saanda nga agnaed kadagitoy, ken agmulada kadagiti kaubasan ngem saanda nga uminom iti arakda!

14 Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is.

Asidegen ti naindaklan nga aldaw ni Yahweh, asidegen ken napardas unay! Agbalinto a nasaem a panagsangsangit ti maysa a mannakigubat ti uni iti aldaw ni Yahweh!

15 Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja.

Dayta nga aldaw ket aldaw ti pungtot, maysa nga aldaw ti riribuk ken leddaang, aldaw ti bagyo ken pannakadadael, maysa nga aldaw ti sipnget ken lulem, maysa nga aldaw dagiti ulep ken kasta unay a kinasipnget!

16 Kürtnek és tárogatónak napja a megerősített városok ellen és a büszke tornyok ellen!

Aldawto daytoy dagiti trumpeta ken pakdaar a maibusor kadagiti nasarikedkedan a siudad ken kadagiti nangato a pagwanawanan!

17 És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét.

Ta iyegkonto ti kinarigat iti sangkataoan, tapno magnadanto a kasla bulsek a tattao agsipud ta nagbasolda kenni Yahweh! Maibukbukto ti darada a kasla tapuk, ken maibukbukto ti nagunegda a kasla rugit!

18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.

Awanto ti makaisalakan kadakuada, uray pay ti pirak wenno ti balitokda iti aldaw ti pungtot ni Yahweh! Ti apuy ti pungtot ni Yahweh ti mangibusto iti entero a daga, ta nakabutbutengto ti kanibusanan nga iyegna kadagiti agnanaed iti daga!”