< Zakariás 5 >

1 Azután ismét felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, egy könyv repül vala.
Ne atingʼo wangʼa kendo, mi napo ka aneno kalatas mafuyo e kor yamo!
2 És monda nékem: Mit látsz te? És én mondám: Látok egy repülő könyvet, húsz sing a hossza és tíz sing a széle.
Nopenja niya, “En angʼo mineno?” Ne adwoke niya, “Kalatas mafuyo e kor yamo, ma borne oromo fut piero ochiko gaboro, to lachne fut piero angʼwen gochiko.”
3 És monda nékem: Ez az átok, a mely kihat az egész föld színére; mert mindaz, a ki lop, ehhez képest fog innen kiirtatni, és mindaz, a ki hamisan esküszik, ehhez képest fog innen kiirtatni.
Eka nowachona niya, “Ma e kwongʼ madhi e piny duto; nikech mana kaka owacho e bathe konchiel, jokwoge duto ibiro negi kendo kaluwore gi gima owacho e bathe komachielo, joma kwongʼore gi miriambo, bende ibiro negi.
4 Kibocsátom ezt, szól a Seregeknek Ura, és bemegy a lopónak házába, és annak házába, a ki hamisan esküszik az én nevemre, és ott marad annak házában, és megemészti azt, s annak fáit és köveit.
Jehova Nyasaye Maratego wacho ni, ‘Abiro ore mondo odonji e od jakuo kendo e od ngʼat makwongʼore gi miriambo gi nyinga. Kwongʼno nosik e udigo matiekgi nyaka kite mogerego duto.’”
5 Majd kijöve az angyal, a ki beszél vala velem, és monda nékem: Emeld csak fel szemeidet, és lásd meg: micsoda az, a mi kijön?
Eka malaika mane loso koda nosudo machiegni mowachona niya, “Tingʼ wangʼi malo mondo ine gima bironi, ni en angʼo?”
6 És mondám: Micsoda ez? Ő pedig mondá: Az, a mi kijön, mérőedény. És mondá: Ilyen a formájok az egész földön.
Napenjo niya, “En angʼo?” To nodwoka niya, “En atonga mar pimo mopongʼ gi richo mag ji e piny ngima.”
7 És ímé, egy kerek ón-darab repül vala, és ül vala egy asszony a mérő-edény közepében.
Apoya nono raumne mapek mar chuma noel kendo ne aneno dhako moro kobet piny ei atongano!
8 És mondá: Ez az istentelenség. És veté ezt a mérő-edény közepébe, a darab ónt pedig veté annak szájára.
Malaika nowacho niya, “Ma en richo.” Omiyo nodhiro dhakono kodwoko ei atonga mi noumo dho atongano gi raum mapekno.
9 És felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, két asszony jöve elő, és szél vala szárnyaikban, és szárnyaik olyanok, mint az eszterágnak szárnyai, és felemelék a mérő-edényt a föld és az ég közé.
Eka natingʼo wangʼa, mi napo kaneno mon ariyo ka huyo e kor yamo. Ne gin gi bwombe ariyo machalo gi mag nyamnaha, kendo negikawo atonga mi gidhigo e kor polo malo.
10 És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérő-edényt?
Napenjo malaika mane loso koda niya, “Gitero atongano kanye?”
11 És mondá nékem: Hogy házat építsenek annak a Sineár földén, és oda erősítsék, és ott hagyják azt a maga helyén.
Nodwoka niya, “Gitere e piny Babulon mondo gigerne ot kuno. Ka odno oseikore, to noket atongano kare moselosne kanyo.”

< Zakariás 5 >