Zakariás 5
1 Azután ismét felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, egy könyv repül vala.
Keima ka dahdoh kit in kavet leh lekhajol lengle khat kamun ahi.
2 És monda nékem: Mit látsz te? És én mondám: Látok egy repülő könyvet, húsz sing a hossza és tíz sing a széle.
Vantil chun “Ipi namum” eiti. Keiman jong ka donbut in lekhajol lengle kamun, adunglam khuchang somthum chuleh availam khutchang somlenga tobang ahi.
3 És monda nékem: Ez az átok, a mely kihat az egész föld színére; mert mindaz, a ki lop, ehhez képest fog innen kiirtatni, és mindaz, a ki hamisan esküszik, ehhez képest fog innen kiirtatni.
Hichun aman eiseipeh in, “Hiche lekhajol hi leiset pumpia hung potdoh gaosapna ahi. Hiche lekajol dangkhat hin, koi hileh agucha a chu hiche gamma kon ahi kideldoh ahi ati, adangkhat hin koi hileh jou a kihahsel jong chu hiche gamma konna hi kidel doh ding ahi” ati.
4 Kibocsátom ezt, szól a Seregeknek Ura, és bemegy a lopónak házába, és annak házába, a ki hamisan esküszik az én nevemre, és ott marad annak házában, és megemészti azt, s annak fáit és köveit.
Chuleh hatchungnung pen Pakaiyin hitin aseije, Keiman guchaho jouse insunga hiche sapset nahi kalhun sah ding ahin, chuleh kamin panna jou leh nalla kihehse ho insunga jong sapsetna kalhunsah ding ahi. Chuleh hiche ka sapsetna hi a insung uva umden intin, a insung pumpiu athing asong pumma ka suhmang ding ahi.
5 Majd kijöve az angyal, a ki beszél vala velem, és monda nékem: Emeld csak fel szemeidet, és lásd meg: micsoda az, a mi kijön?
Hijou chun eiki houlimpi Vantil chu ahung in ka kom mah hitin aseije, “Khodah inlang ipi hunglhung ding ham galdot in” eiti.
6 És mondám: Micsoda ez? Ő pedig mondá: Az, a mi kijön, mérőedény. És mondá: Ilyen a formájok az egész földön.
“Ipi ham” tin kadong in ahileh aman eihin donbut in, hiche pocha hi chang tena ahin, hiche gamsung pumpia miho jouse chonset na ahi”ati.
7 És ímé, egy kerek ón-darab repül vala, és ül vala egy asszony a mérő-edény közepében.
Hijou chun hiche pocha kikhuna thihgih chu ahongdoh in ahileh asunga chun numei khat ana touvin ahi.
8 És mondá: Ez az istentelenség. És veté ezt a mérő-edény közepébe, a darab ónt pedig veté annak szájára.
Vantil chun ahin seije,” hiche numeinu hi gitlouna vetsahna ahi, atin aman asinna thihtum gihchun alesin kitnin akhahchah tai.
9 És felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, két asszony jöve elő, és szél vala szárnyaikban, és szárnyaik olyanok, mint az eszterágnak szárnyai, és felemelék a mérő-edényt a föld és az ég közé.
Hijou chun keiman chunglang kagah ven ahileh, lhaving nei numeini huilah a keima komlanga ahungleng lhon in ahi. Amani hin vacha kang bang in lha anei lhon in hiche pocha chu adamdoh lhon in vanlai jollah a lhon toupi hon tan ahi.
10 És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérő-edényt?
Hiche pocha chu hoilang’a akoi lhon hitam tia Vantil chu ka doh leh,
11 És mondá nékem: Hogy házat építsenek annak a Sineár földén, és oda erősítsék, és ott hagyják azt a maga helyén.
Aman hitin ei donbut’e, “Babylon khopi langa hiche pocha dinga chu hou in asah peh lhon ding ahi, hiche Hou-in chu akisah jou teng leh hiche pocha chu akitunna ding munna chu atun lhon ding ahi,” ati.
