Zsoltárok 83

1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

Ein Psalmlied; von Asaph. Bleibe nicht stille, o Gott, schweige nicht und halte nicht inne!

2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

Denn siehe, deine Feinde toben, und die dich hassen, erheben das Haupt.

3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.

Sie machen listige Anschläge wider dein Volk, verabreden sich wider deine Schutzbefohlenen.

4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

Sie sprechen: «Kommt, wir wollen sie vertilgen, daß sie kein Volk mehr seien, daß des Namens Israel nicht mehr gedacht werde!»

5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

Ja, sie fassen einen einmütigen Beschluß, sie schließen einen Bund wider dich;

6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

die Zelte Edoms und die Ismaeliter, Moab und die Hagariter;

7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

Gebal, Ammon und Amalek, die Philister samt denen zu Tyrus.

8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)

Auch Assur hat sich mit ihnen befreundet und leiht den Kindern Lots seinen Arm. (Pause)

9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

Tue ihnen wie Midian, wie Sisera, wie Jabin am Bach Kison,

10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.

die vertilgt wurden zu Endor, zu Dünger wurden fürs Ackerfeld.

11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

Mache ihre Edlen wie Oreb und Seb, wie Sebach und Zalmuna alle ihre Fürsten,

12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

die da sagen: «Wir wollen die Wohnstätten Gottes für uns erobern!»

13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;

O Gott, setze sie dem Wirbelsturm aus, mache sie wie Stoppeln vor dem Wind;

14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

wie ein Feuer, das den Wald verbrennt, und wie eine Flamme, welche die Berge versengt;

15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!

also verfolge sie mit deinem Wetter und schrecke sie mit deinem Sturm!

16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

Mache ihr Angesicht voll Schande, daß sie deinen Namen suchen, o HERR!

17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,

Laß sie beschämt und abgeschreckt werden für immer, laß sie schamrot werden und umkommen,

18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.

so daß sie erfahren müssen, daß du, der du HERR heißest, allein der Höchste bist über die ganze Erde!