Zsoltárok 78
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
A psalm (maskil) of Asaph. Listen to what I have to teach you, my people; hear what I have to say.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
I will tell you wise sayings; I will explain mysteries from the past
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
that we have heard before and reflected on; stories our forefathers passed down to us.
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
We will not keep them from our children; we will tell the next generation about God's marvelous actions—about his power and the amazing things he has done.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
He gave his laws to the descendants of Jacob; his instructions to the people of Israel. He commanded our forefathers to teach them to their children,
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
so that the next generation—children yet to be born—would understand and grow up to teach their children.
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
In this way they should place their trust in God and not forget what God has done, and keep his commandments.
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
Then they would not be like their forefathers, a stubborn and rebellious generation that was untrustworthy and unfaithful.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
The soldiers of Ephraim, though armed with bows, ran away on the day of battle.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
They did not keep God's agreement, and refused to follow his laws.
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
They ignored what he had done, and the amazing things he had shown them—
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
the miracles he had performed for their forefathers near Zoan in Egypt.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
He split the sea in two and led them through, making the water stand like walls on either side.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
He led them with a cloud by day, and by night with a light of fire.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
He split open rocks in the desert to give his people plenty to drink, water as deep as the ocean.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
He made streams flow from the stone; water rushing down like rivers!
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
But they repeatedly sinned against him, rebelling against the Most High in the desert.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
They deliberately provoked God by demanding the foods they longed for.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
They insulted God by saying, “Can God provide food here in the desert?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Yes, he can strike a rock so that water gushes out like flowing rivers, but can he give us bread? Can he supply his people with meat?”
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
When he heard this, the Lord became very angry, burning like fire against the descendants of Jacob, furious with the people of Israel,
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
for they didn't believe in God and didn't trust him to take care of them.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Even so he commanded the skies above and the doors of heaven to open,
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
and he made manna rain down on them to eat, giving them bread from heaven.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Human beings ate the bread of angels; he sent them more than enough food.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
He sent the east wind blowing across the sky; by his power he drove the south wind.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
He rained down meat on them as plentiful as dust; birds as numerous as sand on a beach.
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
He made them fall right in the middle of their camp, all around where they were living.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
They ate until they were full. He gave them the food they longed for.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
But before they satisfied their appetite, while the meat was still in their mouths,
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
God became angry with them and he killed their strongest men, striking them down in the prime of life.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Despite all this they went right on sinning. Despite the miracles, they refused to trust him.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
So he snuffed out their futile lives, bringing them to an end in terror.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
When he began killing them, the rest came back to God in repentance, praying to him.
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
They remembered that God was their rock, that God Most High was their Savior.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
They flattered him by what they told him, but they were only lying.
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
Deep down they were not sincere, and did not keep the agreement they had with him.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
But being compassionate he pardoned their guilt and did not destroy all of them. He often held back his anger—he did not pour out all his fury.
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
He remembered their mortality—that they were like a puff of wind that would not return.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
How often they rebelled against him in the wilderness, giving him grief in the desert!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Again and again they provoked God, causing pain to the Holy One of Israel.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
They did not remember his strength when he rescued them from their oppressors,
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
performing miracles in Egypt, doing wonderful things on the plain of Zoan.
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
There he turned their rivers and their streams into blood so that no one could drink from them.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
He sent flies among them to destroy them, and frogs to ruin everything.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
He gave their crops to locusts; everything they worked had for was taken by locusts.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
He destroyed their vines with hail, and their fig trees with freezing rain.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
He handed over their cattle to hail and their flocks to lightning bolts.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
He poured out on them his fierce anger—rage and hostility and anguish—sending a band of destroying angels against them.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
He sent his unrestrained anger against them; he did not spare them from death, handing them over to the plague.
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
He struck down all the firstborn of Egypt, the first to be conceived in the tents of Ham.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
But he led out his people like sheep, and guided them like a flock in the wilderness.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
He led them to safety, and they were not afraid. He drowned their enemies in the sea.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
He brought them to the border of his holy land, to this mountainous land that he had conquered for them.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
He drove out the heathen nations before them. He divided up the land for them to own. He settled the tribes of Israel in their tents.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
But they provoked God Most High, rebelling against him. They did not follow what he had told them.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
Just like their forefathers they turned away from God and were unfaithful to him, as twisted as a defective bow.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
They made him angry with their pagan high places of worship; they made him jealous with their idols.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
When God heard their worship he became furious and he totally rejected Israel.
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
He abandoned his place at Shiloh, the Tabernacle where he lived among the people.
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
He surrendered the Ark of his power, allowing it to be captured; handing it over into enemy hands.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
He handed over his people to be slaughtered by the sword; he was furious with his chosen people.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Their young men were destroyed by fire; their young women had no wedding songs.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Their priests were killed by the sword; their widows were unable to mourn.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Then the Lord woke up as if from sleep, as a warrior sobering up from drinking wine.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
He defeated his enemies, striking them on the back, causing them everlasting shame.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
He rejected the descendants of Joseph, and did not choose the tribe of Ephraim.
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
Instead he chose the tribe of Judah, and Mount Zion which he loves.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
There he built his sanctuary, high like the heavens, on earth that he made to last forever.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
He chose his servant David, taking him from the sheep pens,
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
taking him from caring for the sheep and lambs to be a shepherd to the descendants of Jacob—God's special people, Israel.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
Like a shepherd, he took care of them with sincere devotion, leading them with skillful hands.
