Zsoltárok 73
1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
Psalmus Asaph. Quam bonus Israël Deus, his qui recto sunt corde!
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
Mei autem pene moti sunt pedes, pene effusi sunt gressus mei:
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
quia zelavi super iniquos, pacem peccatorum videns.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
Quia non est respectus morti eorum, et firmamentum in plaga eorum.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
In labore hominum non sunt, et cum hominibus non flagellabuntur.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
Ideo tenuit eos superbia; operti sunt iniquitate et impietate sua.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Prodiit quasi ex adipe iniquitas eorum; transierunt in affectum cordis.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Cogitaverunt et locuti sunt nequitiam; iniquitatem in excelso locuti sunt.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Posuerunt in cælum os suum, et lingua eorum transivit in terra.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
Ideo convertetur populus meus hic, et dies pleni invenientur in eis.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
Et dixerunt: Quomodo scit Deus, et si est scientia in excelso?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Ecce ipsi peccatores, et abundantes in sæculo obtinuerunt divitias.
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
Et dixi: Ergo sine causa justificavi cor meum, et lavi inter innocentes manus meas,
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
et fui flagellatus tota die, et castigatio mea in matutinis.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
Si dicebam: Narrabo sic; ecce nationem filiorum tuorum reprobavi.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
Existimabam ut cognoscerem hoc; labor est ante me:
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
donec intrem in sanctuarium Dei, et intelligam in novissimis eorum.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
Verumtamen propter dolos posuisti eis; dejecisti eos dum allevarentur.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
Quomodo facti sunt in desolationem? subito defecerunt: perierunt propter iniquitatem suam.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
Velut somnium surgentium, Domine, in civitate tua imaginem ipsorum ad nihilum rediges.
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
Quia inflammatum est cor meum, et renes mei commutati sunt;
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
et ego ad nihilum redactus sum, et nescivi:
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
ut jumentum factus sum apud te, et ego semper tecum.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Tenuisti manum dexteram meam, et in voluntate tua deduxisti me, et cum gloria suscepisti me.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Quid enim mihi est in cælo? et a te quid volui super terram?
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Defecit caro mea et cor meum; Deus cordis mei, et pars mea, Deus in æternum.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
Quia ecce qui elongant se a te peribunt; perdidisti omnes qui fornicantur abs te.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Mihi autem adhærere Deo bonum est; ponere in Domino Deo spem meam: ut annuntiem omnes prædicationes tuas in portis filiæ Sion.
