Zsoltárok 73
1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
A Psalm of Asaph. Truly God [is] good to Israel, [even] to such as are of a clean heart.
2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
But as for me, my feet were almost gone; my steps had well nigh slipped.
3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
For I was envious at the foolish, [when] I saw the prosperity of the wicked.
4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
For [there are] no bands in their death: but their strength [is] firm.
5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
They [are] not in trouble [as other] men; neither are they afflicted like [other] men.
6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
Therefore pride encompasseth them as a chain; violence covereth them [as] a garment.
7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Their eyes stand out with fatness: they have more than heart could wish.
8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
They are corrupt, and speak wickedly [concerning] oppression: they speak loftily.
9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
They set their mouth against the heavens, and their tongue walketh through the earth.
10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
Therefore his people return hither: and waters of a full [cup] are wrung out to them.
11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
And they say, How doth God know? and is there knowledge in the Most High?
12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
Behold, these [are] the ungodly, who prosper in the world; they increase [in] riches.
13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
Verily I have cleansed my heart [in] vain, and washed my hands in innocence.
14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
For all the day long have I been afflicted, and chastened every morning.
15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
If I say, I will speak thus; behold, I should offend [against] the generation of thy children.
16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
When I thought to know this, it [was] too painful for me;
17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
Until I went into the sanctuary of God; [then] I understood their end.
18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
Surely thou didst set them in slippery places: thou didst cast them down into destruction.
19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
How are they [brought] into desolation, as in a moment! they are utterly consumed with terrors.
20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
As a dream when [one] awaketh; [so], O LORD, when thou awakest, thou wilt despise their image.
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
Thus my heart was grieved, and I was pricked in my reins.
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
So foolish [was] I, and ignorant: I was [as] a beast before thee.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Nevertheless I [am] continually with thee: thou hast held [me] by my right hand.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
Thou wilt guide me with thy counsel, and afterward receive me [to] glory.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Whom have I in heaven [but thee]? and [there is] none upon earth [that] I desire besides thee.
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
My flesh and my heart faileth: [but] God [is] the strength of my heart, and my portion for ever.
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
For lo, they that are far from thee shall perish: thou hast destroyed all them that go astray from thee.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
But [it is] good for me to draw near to God: I have put my trust in the Lord GOD, that I may declare all thy works.
