Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

Salmo de David, estando en el desierto de Judá. DIOS, Dios mío eres tú: levantaréme á ti de mañana: mi alma tiene sed de ti, mi carne te desea, en tierra de sequedad y transida sin aguas;

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Para ver tu fortaleza y tu gloria, así como te he mirado en el santuario.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Porque mejor es tu misericordia que la vida: mis labios te alabarán.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Así te bendeciré en mi vida: en tu nombre alzaré mis manos.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Como de meollo y de grosura será saciada mi alma; y con labios de júbilo te alabará mi boca,

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

Cuando me acordaré de ti en mi lecho, [cuando] meditaré de ti en las velas de la noche.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Porque has sido mi socorro; y [así] en la sombra de tus alas me regocijaré.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Está mi alma apegada á ti: tu diestra me ha sostenido.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Mas los que para destrucción buscaron mi alma, caerán en los sitios bajos de la tierra.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

Destruiránlos á filo de espada; serán porción de las zorras.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Empero el rey se alegrará en Dios; será alabado cualquiera que por él jura: porque la boca de los que hablan mentira, será cerrada.