Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

Un salmo de David, cuando estaba en el desierto de Judá. Dios, tú eres mi Dios. Te buscaré con ahínco. Mi alma tiene sed de ti. Mi carne te anhela, en una tierra seca y cansada, donde no hay agua.

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Así te he visto en el santuario, viendo tu poder y tu gloria.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Porque tu bondad amorosa es mejor que la vida, mis labios te alabarán.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Así te bendeciré mientras viva. Levantaré mis manos en tu nombre.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Mi alma se saciará como del más rico alimento. Mi boca te alabará con labios alegres,

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

cuando te recuerdo en mi cama, y pensar en ti en las guardias nocturnas.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Porque tú has sido mi ayuda. Me alegraré a la sombra de tus alas.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Mi alma permanece cerca de ti. Tu mano derecha me sostiene.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Pero los que buscan mi alma para destruirla irán a las partes bajas de la tierra.

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

Serán entregados al poder de la espada. Serán comida para chacales.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Pero el rey se alegrará en Dios. Todos los que juran por él lo alabarán, porque la boca de los que hablan mentiras será silenciada.