Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

ユダの野にあったときによんだダビデの歌 神よ、あなたはわたしの神、わたしは切にあなたをたずね求め、わが魂はあなたをかわき望む。水なき、かわき衰えた地にあるように、わが肉体はあなたを慕いこがれる。

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

それでわたしはあなたの力と栄えとを見ようと、聖所にあって目をあなたに注いだ。

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

あなたのいつくしみは、いのちにもまさるゆえ、わがくちびるはあなたをほめたたえる。

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

わたしは生きながらえる間、あなたをほめ、手をあげて、み名を呼びまつる。

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

わたしが床の上であなたを思いだし、夜のふけるままにあなたを深く思うとき、わたしの魂は髄とあぶらとをもってもてなされるように飽き足り、わたしの口は喜びのくちびるをもってあなたをほめたたえる。

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

あなたはわたしの助けとなられたゆえ、わたしはあなたの翼の陰で喜び歌う。

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

わたしの魂はあなたにすがりつき、あなたの右の手はわたしをささえられる。

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

しかしわたしの魂を滅ぼそうとたずね求める者は地の深き所に行き、

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

つるぎの力にわたされ、山犬のえじきとなる。

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

しかし王は神にあって喜び、神によって誓う者はみな誇ることができる。偽りを言う者の口はふさがれるからである。