Zsoltárok 63
1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
Zabura ta Dawuda. Sa’ad da yake a hamadar Yahuda. Ya Allah, kai ne Allahna, da nacewa na neme ka; raina yana ƙishinka, jikina yana marmarinka, cikin busasshiyar ƙasar da ta zozaye inda babu ruwa.
2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
Na gan ka a wuri mai tsarki na kuma dubi ikonka da ɗaukakarka.
3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
Domin ƙaunarka ta fi rai kyau, leɓunana za su ɗaukaka ka.
4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
Zan yabe ka muddin raina, kuma a cikin sunanka zai ɗaga hannuwana.
5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
Raina zai ƙoshi kamar da abinci mafi kyau; da leɓunan rerawa bakina zai yabe ka.
6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
A gadona na tuna da kai; ina tunaninka dukan dare.
7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
Domin kai ne mai taimakona, ina rera a cikin inuwar fikafikanka.
8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
Raina ya manne maka; hannunka na dama yana riƙe da ni.
9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
Su da suke neman raina za su hallaka; za su gangara zuwa zurfafan duniya.
10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
Za a bayar da su ga takobi su kuma zama abincin karnukan jeji.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.
Amma sarki zai yi farin ciki ga Allah; dukan waɗanda suke rantse da sunan Allah za su yabe shi, amma za a rufe bakunan maƙaryata.
