Zsoltárok 63

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

Psaume de David. Lorsqu’il était dans le désert de Juda. O Dieu! Tu es mon Dieu, je te cherche; Mon âme a soif de toi, mon corps soupire après toi, Dans une terre aride, desséchée, sans eau.

2 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Ainsi je te contemple dans le sanctuaire, Pour voir ta puissance et ta gloire.

3 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

Car ta bonté vaut mieux que la vie: Mes lèvres célèbrent tes louanges.

4 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Je te bénirai donc toute ma vie, J’élèverai mes mains en ton nom.

5 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Mon âme sera rassasiée comme de mets gras et succulents, Et, avec des cris de joie sur les lèvres, ma bouche te célébrera.

6 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

Lorsque je pense à toi sur ma couche, Je médite sur toi pendant les veilles de la nuit.

7 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Car tu es mon secours, Et je suis dans l’allégresse à l’ombre de tes ailes.

8 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Mon âme est attachée à toi; Ta droite me soutient.

9 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Mais ceux qui cherchent à m’ôter la vie Iront dans les profondeurs de la terre;

10 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

Ils seront livrés au glaive, Ils seront la proie des chacals.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Et le roi se réjouira en Dieu; Quiconque jure par lui s’en glorifiera, Car la bouche des menteurs sera fermée.