Zsoltárok 52

1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

For the leader. A maskil of David, when Doeg the Edomite came and told Saul that David had gone to Abimelech’s house. Why glory in mischief, you hero? God’s kindness is all the day.

2 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Engulfing ruin you plot, your tongue like a razor sharpened, you practiser of deceit.

3 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)

Evil, not good, you love, and falsehood, not words of truth. (Selah)

4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

But you love all words that devour, and a tongue that is given to deceit.

5 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)

But God, on his part, shall destroy you forever, grasp you and pluck you out of your tent, and root you out of the land of the living. (Selah)

6 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Smitten with awe at the sight, the righteous shall laugh at you.

7 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!

‘Look’ (they will say) ‘at the hero who did not make God his stronghold, but trusted in his great wealth and in the strength of his riches.’

8 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

But I am like a fresh olive-tree in the house of God. I trust in the kindness of God for ever and evermore.

9 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.

I will render you thanks for ever for what you have done. I will tell how good you are in the presence of those who love you.