< Zsoltárok 47 >

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Koran lasten Psalmi, edelläveisaajalle. Kaikki kansat, paukuttakaat käsiänne, ja ihastukaat Jumalalle iloisella äänellä.
2 Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
Sillä Herra kaikkein korkein on hirmuinen, suuri kuningas koko maan päällä.
3 Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Hän vaatii kansat allemme, ja pakanat meidän jalkaimme alle.
4 Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. (Szela)
Hän valitsee meille perimisemme, Jakobin kunnian, jota hän rakastaa, (Sela)
5 Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés közt az Úr.
Jumala astui ylös riemulla, ja Herra helisevällä basunalla.
6 Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Veisatkaat, veisatkaat Jumalalle: veisatkaat, veisatkaat kuninkaallemme.
7 Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
Sillä Jumala on koko maan kuningas: veisatkaat hänelle taitavasti.
8 Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.
Jumala on pakanain kuningas: Jumala istuu pyhällä istuimellansa.
9 Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen!
Kansain päämiehet ovat kokoontuneet Abrahamin Jumalan kansan tykö; sillä maan edesvastaajat ovat Jumalan: hän on sangen suuresti ylennetty.

< Zsoltárok 47 >