< Zsoltárok 46 >

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
Koran lasten veisu nuoruudesta, edelläveisaajalle. Jumala on meidän turvamme ja väkevyytemme, joka on sangen sovelias apu tuskissa.
2 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
Sentähden emme pelkää, jos vielä maailma hukkuis, ja vuoret keskelle merta vajoisivat,
3 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
Vaikka vielä meri pauhais ja lainehtis, niin että siitä pauhinasta mäet kukistuisivat, (Sela)
4 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
Kuitenkin on Jumalan kaupunki ihana virtoinensa, jossa Korkeimman pyhät asumiset ovat.
5 Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
Jumala on hänen keskellänsä, sentähden se kyllä pysyy: Jumala auttaa häntä varhain.
6 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
Pakanain pitää hämmästymän ja valtakunnat lankeeman; ja maa hukkuu, kuin hän äänensä antaa.
7 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
Herra Zebaot on meidän kanssamme, Jakobin Jumala on meidän tukemme, (Sela)
8 Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
Tulkaat ja katsokaat Herran tekoja, joka maan päällä senkaltaiset hävitykset tekee,
9 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
Joka hallitsee sodat kaikessa maailmassa, joka joutsen särkee ja rikkoo keihään, ja rattaat tulessa polttaa.
10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
Lakatkaat ja tietäkäät, että minä olen Jumala: minä olen voittava kunnian pakanain seassa ja minä ylennetään maan päällä.
11 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)
Herra Zebaot on meidän kanssamme: Jakobin Jumala on meidän tukemme, (Sela)

< Zsoltárok 46 >