Zsoltárok 44

1 Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

O Pathen, phat sottah masanga kapu kapateo khanglai a nanatoh nathil bolho eina seipeh u chu keiho tah in kanakol un kanajaove:

2 Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

Nangin nangma helou namtin vaipi ho naban thahat in nana deljam in agam leiset uchu kapu kapateo nanapen ahi. Nangin agalmiteo nana suhlhuh peh in kapu kapateo chu nana chamlhat sah in ahi.

3 Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

Amahon achemjam uva gal anajouva gam analah u ahipoi; abanthahat uva jong gal anajou ahipoi. Amavang nangma ban thahat leh namaivah chun gal nana jopeh ahibouve ajeh chu nangin amaho chu nana ngailun ahi.

4 Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

Nangma kalengpa le kaPathen nahin nangin Israel te dingin gal nana jo peh tai.

5 Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

Nangma thahatna jal a bou kagal miteo kanungno jouva ahin naming a bou keihon eidouhou kachotphao ahibouve.

6 Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

Keiman kathalpi kasongpoi, kachemjamin eihuhdoh dingjong kakinempoi.

7 Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

Nangma bouvin kagalmi teo chunga galjona neipeh u ahibouve, hitihin nangin eihotbol teo chu jumna napejin ahi.

8 Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)

O Pathen nangin nilhum kei kei in naloupina nasamphongin namin kathangvah jinge.

9 Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

Ahinla tunvang nangin jumthetna neipaidoh u ahitai. Nangin ka sepia hou jengjong neilamkai peh tapouve.

10 Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

Nangin kagalmi teu vakon in neinung jamsah un chuleh eidou houchu kagamsung u nalosah tai.

11 Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

Nangin kelngoiho bangin eikisat chen chen sah gamtaovin chitin vaipi lah a neithe thang gamtaove.

12 Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

Nangin nasahlut namitehi manbai tah in najohdoh in man neilouhel toh nabah sahtai.

13 Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

Nangin kaheng kakomhou noise neichansah taovin kavelluva mite taitom le houset dingbep in neikoitaove.

14 Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

Nangin amaho totthang hoina bepseo neihisah taovin isahlou tah in alu eihih khum taovin ahi.

15 Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

Ki taitom jingna a konhin kakile doh jouta pouvin kamai uva jumleh jachat mel kapu den taove.

16 A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

Kajah uhi eitaitomteo housetna thucheng ngen ahin, kamit uva kamu houhi ahileh kachunguva phula nom dougal mite ngen ahiuve.

17 Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

Hichenghi kathoh jeng vangun keihon nangma kasumil deh pouvin ahi. Kitepna thuchengho jong kasukeh deh pouve.

18 Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

Kalung thim un nangma kanuse deh pouvin nalampia konin jong kajam mangdeh pouve.

19 Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

Hinlah nangin sial chenna neldi gam anei suchipden taove, nangin thina le muthim neikhu khum taove.

20 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

Ijemtia keihon kaPathen u min kasuh mil uva ahilouleh gamdang semthu Pathen houna a kakhut u kalhandoh khah uva ahileh,

21 Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.

Pathen in ahet teiding ahi ajeh chu aman mihem lungthim a thuguh jouse ahet ahi.

22 Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

Ahin, nangma jal in niseh in eiki thatnun; kelngoi bangin eiki that taove.

23 Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!

O Pakai hung thoudoh in ibol a na imut ham? Hung thoudoh in! neipaidoh pai pai hihbeh un.

24 Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

Ipi dinga namai naheimang ham? Kathohgim naoleh eibolset naohi nanahsah lou hitam?

25 Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.

Keiho leivui lah a kalhumat gam taove, bonlhoh lah a akhupbon kakijam taove.

26 Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!

Hung kipatdoh inlang! Neikithopiuvin! Nami ngailutna longlou chun neihung lhatdoh taovin.