< Zsoltárok 30 >
1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
2 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
3 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. (Sheol )
4 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
5 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
6 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
7 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
8 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
9 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
10 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
11 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
12 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.
