Zsoltárok 3
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Psaume de David, lorsqu'il fuyait devant Absalom, son fils, Éternel, que mes ennemis sont nombreux! Que de gens se lèvent contre moi!
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Combien disent à mon sujet: «Point de salut pour lui auprès de Dieu!» (Pause)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
Mais toi, ô Éternel, tu es mon bouclier; Tu es ma gloire, tu es celui qui me fait redresser la tête.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
Ma voix invoque l'Éternel, Et il me répond de sa montagne sainte. (Pause)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
Je me suis couché et je me suis endormi. Je me suis réveillé car l'Éternel me soutient.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
Je ne crains point les milliers d'hommes Qui m'assiègent de toutes parts.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Lève-toi, ô Éternel! Sauve-moi, ô mon Dieu! Tu as frappé à la joue tous mes ennemis; Tu as brisé les dents des méchants.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Le salut vient de l'Éternel. Que ta bénédiction soit sur ton peuple! (Pause)
