Zsoltárok 25

1 Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!

Drottinn, ég sendi bæn mína upp til þín.

2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.

Hafnaðu mér ekki, Drottinn, því að ég treysti þér. Láttu ekki óvini mína yfirbuga mig. Láttu þá ekki vinna sigur.

3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.

Sá sem treystir Drottni, mun ekki verða til skammar en hinir ótrúu verða það.

4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.

Drottinn, sýndu mér þann veg sem ég á að ganga, bentu mér á réttu leiðina.

5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.

Leiddu mig og kenndu mér því að þú ert sá eini Guð sem getur hjálpað. Á þig einan vona ég.

6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.

Drottinn, minnstu ekki æskusynda minna. Líttu til mín miskunnaraugum og veittu mér náð.

7 Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!

Minnstu mín í elsku þinni og gæsku, Drottinn minn.

8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.

Drottinn er góður og fús að vísa þeim rétta leið, sem villst hafa.

9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.

Hann sýnir þeim rétta leið sem leita hans með auðmjúku hjarta.

10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.

Þeir sem hlýða Drottni fá að ganga á hans vegum og upplifa elsku hans og trúfesti.

11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.

En Drottinn, hvað um syndir mínar? Æ, þær eru svo margar! Fyrirgef þú mér vegna elsku þinnar og nafni þínu til dýrðar.

12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.

Sá maður sem óttast Drottin – heiðrar hann og hlýðir honum – mun njóta leiðsagnar Guðs í lífinu.

13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.

Hann verður gæfumaður og börn hans erfa landið.

14 Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.

Drottinn sýnir trúnað og vináttu þeim sem óttast hann. Hann trúir þeim fyrir leyndarmálum sínum!

15 Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.

Ég mæni á Drottin í von um hjálp, því að hann einn getur frelsað mig frá dauða.

16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.

Kom þú, Drottinn, og miskunna mér, því að ég er hrjáður og hjálparlaus og

17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.

vandi minn fer stöðugt vaxandi. Ó, frelsaðu mig úr neyð minni!

18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.

Líttu á eymd mína og sársauka og fyrirgefðu mér syndir mínar!

19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.

Sjáðu óvini mína og hve þeir hata mig!

20 Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.

Frelsaðu mig frá þessu öllu! Bjargaðu mér úr klóm þeirra! Láttu engan segja að ég hafi treyst þér án árangurs.

21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.

Láttu hreinskilni og heiðarleika vernda mig – já vera lífverði mína! Ég reiði mig á vernd þína.

22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.

Ó, Guð, frelsa þú Ísrael úr öllum nauðum hans.