< Zsoltárok 17 >

1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.
[A Prayer by David.] Hear, LORD, my righteous plea; Give ear to my prayer, that doesn't go out of deceitful lips.
2 A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.
Let my sentence come forth from your presence. Let your eyes look on equity.
3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.
You have proved my heart. You have visited me in the night. You have tried me, and found nothing. I have resolved that my mouth shall not disobey.
4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.
As for the works of men, by the word of your lips, I have kept myself from the ways of the violent.
5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.
My steps have held fast to your paths. My feet have not slipped.
6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.
I have called on you, for you will answer me, God. Turn your ear to me. Hear my speech.
7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.
Show your marvelous loving kindness, you who save those who take refuge by your right hand from their enemies.
8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
Keep me as the apple of your eye. Hide me under the shadow of your wings,
9 A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
from the wicked who oppress me, my deadly enemies, who surround me.
10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
They close up their callous hearts. With their mouth they speak proudly.
11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
They have tracked me down; suddenly they surround me. They watch closely, crouching down to the ground.
12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.
He is like a lion that is greedy of his prey, as it were a young lion lurking in secret places.
13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
Arise, LORD, confront him. Cast him down. Deliver my soul from the wicked by your sword;
14 Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
from men with your hand, LORD, from men of the world, whose portion is in this life. You fill their womb with treasure. They are satisfied with children, and they leave their wealth to their little ones.
15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.
As for me, I shall see your face in righteousness. I shall be satisfied, when I awake, with seeing your form.

< Zsoltárok 17 >