Zsoltárok 17

1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.

Aw Bawipa, dyngnaak ing ka thoeh law ve za nawhtaw, kak khynaak awi ve ngai law lah. Kak cykcahnaak benna nang haa keeng lah-qaai kqawnnaak hui awhkawng ak law awi amni.

2 A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.

Nang a ven awhkawng kak khanawh awi tlyhnaak law seitaw ak thym ik-oeih ce namik ing hu lah seh.

3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.

Kak kawlung ve nik ching nawh than awh ni hqip lah, ni nai ni nawng hlai hyk ti, kaw awm am hu kawp ti; kam kha ing am thlawlh tikaw ti hawh nyng.

4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.

Thlanghqing a ik-oeih sai amyihna - na hui awhkaw awi ing thlak chekhqi cehnaak lam awh am ka paanaak aham khoem qu hawh nyng.

5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.

Ka khawkham ing na lam hquut nawh; ka khaw ing am bah man hy.

6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.

Aw Khawsa nang ce nik khy nyng, nang ing nim hlat kawm tiksaw; nang haa keng law nawh kak cykcahnaak awi ve za lah.

7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.

Qaal anglakawhkawng nang awh thuknaak sui nawh tang kut ing ak hulkung, na lungnaak ak bau soeih ce dang sak lah.

8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.

Na mik thlang amyihna ni qym nawh, nang hla khuiawh ning thuk sak lah.

9 A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.

Kai cem a qaal na anik thawh sihkhqi ingkaw kai anik chung khoep ka pumsa qaal anglakawhkawng.

10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.

Am thin ak sah thlang na awm unawh, am kha ing cawngcah qunaak awi kqawn uhy.

11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.

Ka hu thuih law unawh nik chung khoep hawh uhy, Deklai khawngnaak aham ni mik lyl na hawh uhy.

12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.

Mehsa buh na cawi khit nawh, ak plup nakawng qamsa cuuk sih aham ak cai samthyyn amyihna awm uhy.

13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;

Aw Bawipa, tho lah, a mingmih ce mam khqi nawh, tluk sak khqi lah; nak zawzi ing thlak che kut khui awhkawng ni hul lah.

14 Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.

Aw Bawipa, na kut ing ce mih thlangkhqi, ve khawmdek hqing khui doeng awhkaw laksawng ak takhqi a kut khui awhkawng ni hlam lah. Thlangkhqi amik phoen ce kawn ing be sak khqi nawh, a canaakhqi awm kqeng nawh ami cakhqi aham khawhthem ce cun pek khqi uhy.

15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.

Kai ingtaw dyngnaak ing na myi ce hu kawng; ka hang hqyng law awh, na myi ak lo na ka awm ce hu nyng saw kang ngaih tlyp tikaw.