< Zsoltárok 16 >

1 Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
Èuvaj me, Bože; jer se u te uzdam.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Rekoh Gospodu: ti si Gospod moj, nemam dobra osim tebe.
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
U svetima koji su na zemlji i u velikima sva je utjeha moja.
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
Neka drugi umnožavaju idole svoje, neka trèe k tuðima; ja im neæu ljevati krvavih naljeva, niti æu metnuti imena njihovijeh u usta svoja.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Gospod je moj dio našljedstva i èaše; ti podižeš dostojanje moje.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
Uže mi je zahvatilo prekrasna mjesta, i dio mi je moj mio.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
Blagosiljam Gospoda, koji me urazumljuje; tomu me i noæu uèi što je u meni.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
Svagda vidim pred sobom Gospoda: on mi je s desne strane da ne posrnem.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
Toga radi raduje se srce moje, i veseli se jezik moj, još æe se i tijelo moje smiriti u uzdanju;
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol h7585)
Jer neæeš ostaviti duše moje u paklu, niti æeš dati da svetac tvoj vidi truhlost. (Sheol h7585)
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.
Pokazaæeš mi put životni: obilje je radosti pred licem tvojim, utjeha u desnici tvojoj dovijeka.

< Zsoltárok 16 >