Zsoltárok 146

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

Alleluja, Aggæi et Zachariæ.

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Lauda, anima mea, Dominum. Laudabo Dominum in vita mea; psallam Deo meo quamdiu fuero. Nolite confidere in principibus,

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

in filiis hominum, in quibus non est salus.

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

Exibit spiritus ejus, et revertetur in terram suam; in illa die peribunt omnes cogitationes eorum.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;

Beatus cujus Deus Jacob adjutor ejus, spes ejus in Domino Deo ipsius:

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;

qui fecit cælum et terram, mare, et omnia quæ in eis sunt.

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

Qui custodit veritatem in sæculum; facit judicium injuriam patientibus; dat escam esurientibus. Dominus solvit compeditos;

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

Dominus illuminat cæcos. Dominus erigit elisos; Dominus diligit justos.

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

Dominus custodit advenas, pupillum et viduam suscipiet, et vias peccatorum disperdet.

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

Regnabit Dominus in sæcula; Deus tuus, Sion, in generationem et generationem.