Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

I will praise you with my whole heart: before the gods will I sing praise unto you.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

I will worship toward your holy temple, and praise your name for your loving kindness and for your truth: for you have magnified your word above all your name.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

In the day when I cried you answered me, and strengthened me with strength in my soul.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

All the kings of the earth shall praise you, O LORD, when they hear the words of your mouth.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

Yea, they shall sing in the ways of the LORD: for great is the glory of the LORD.

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

Though the LORD be high, yet has he respect unto the lowly: but the proud he knows far off.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

Though I walk in the midst of trouble, you will revive me: you shall stretch forth your hand against the wrath of mine enemies, and your right hand shall save me.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

The LORD will perfect that which concerns me: your mercy, O LORD, endures for ever: forsake not the works of your own hands.