Zsoltárok 136

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Slavite Gospoda, jer je dobar; jer je dovijeka milost njegova;

2 Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Slavite Boga nad bogovima; jer je dovijeka milost njegova.

3 Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Slavite gospodara nad gospodarima; jer je dovijeka milost njegova;

4 A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Onoga, koji jedan tvori èudesa velika; jer je dovijeka milost njegova;

5 A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Koji je stvorio nebesa premudro; jer je dovijeka milost njegova;

6 A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Utvrdio zemlju na vodi; jer je dovijeka milost njegova;

7 A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Stvorio velika vidjela; jer je dovijeka milost njegova;

8 A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Sunce, da upravlja danom; jer je dovijeka milost njegova;

9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Mjesec i zvijezde, da upravljaju noæu; jer je dovijeka milost njegova;

10 A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Koji pobi Misir u prvencima njegovijem; jer je dovijeka milost njegova;

11 A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Izvede iz njega Izrailja; jer je dovijeka milost njegova;

12 Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Rukom krjepkom i mišicom podignutom; jer je dovijeka milost njegova;

13 A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Koji razdvoji Crveno More; jer je dovijeka milost njegova;

14 És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.

I provede Izrailja kroz sred njega; jer je dovijeka milost njegova;

15 Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.

A Faraona i vojsku njegovu vrže u More Crveno; jer je dovijeka milost njegova;

16 A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Prevede narod svoj preko pustinje; jer je dovijeka milost njegova;

17 A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Pobi careve velike; jer je dovijeka milost njegova;

18 És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.

I izgubi careve znatne; jer je dovijeka milost njegova;

19 Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Siona cara Amorejskoga; jer je dovijeka milost njegova;

20 Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.

I Oga cara Vasanskoga; jer je dovijeka milost njegova;

21 És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.

I dade zemlju njihovu u dostojanje; jer je dovijeka milost njegova;

22 Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.

U dostojanje Izrailju, sluzi svojemu; jer je dovijeka milost njegova;

23 A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Koji nas se opomenu u poniženju našem; jer je dovijeka milost njegova;

24 És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.

I izbavi nas od neprijatelja naših; jer je dovijeka milost njegova;

25 A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Koji daje hranu svakomu tijelu; jer je dovijeka milost njegova;

26 Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!

Slavite Boga nebeskoga; jer je dovijeka milost njegova.