Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Cantique des montées. Du fond de l'abîme je crie vers toi, Yahweh.

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

Seigneur, écoute ma voix; que tes oreilles soient attentives aux accents de ma prière!

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Si tu gardes le souvenir de l'iniquité, Yahweh, Seigneur, qui pourra subsister?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Mais auprès de toi est le pardon, afin qu'on te révère.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

J'espère en Yahweh; mon âme espère, et j'attends sa parole.

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

Mon âme aspire après le Seigneur plus que les guetteurs n'aspirent après l'aurore.

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

Israël, mets ton espoir en Yahweh! Car avec Yahweh est la miséricorde, avec lui une surabondante délivrance.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

C'est lui qui rachètera Israël de toutes ses iniquités.