< Zsoltárok 129 >

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Oluyimba nga balinnya amadaala. Isirayiri ayogere nti, “Bambonyaabonyezza nnyo okuva mu buvubuka bwange.”
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
Ddala bambonyaabonyezza nnyo okuva mu buvubuka bwange; naye tebampangudde.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Newaakubadde ng’omugongo gwange gujjudde enkovu olw’embooko ze bankubye era ne gulabika nga kwe bayisizza ekyuma ekirima,
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
kyokka Mukama mutuukirivu; amenyeemenye enjegere z’abakola ebibi.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Abo bonna abakyawa Sayuuni bagobebwe era bazzibweyo emabega nga baswadde.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Babeere ng’omuddo ogumera waggulu ku nnyumba, oguwotoka nga tegunnakula.
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Omukunguzi tagufaako, n’oyo asiba ebinywa agunyooma.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Wadde abayitawo baleme kwogera nti, “Omukisa gwa Mukama gube ku mmwe. Tubasabidde omukisa mu linnya lya Mukama.”

< Zsoltárok 129 >