Zsoltárok 129

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

A song for pilgrims going up to Jerusalem. Many enemies have attacked from the time I was young. Let everyone in Israel say:

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

Many enemies have attacked from the time I was young, but they never defeated me.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

They beat me on my back, leaving long furrows as if it had been ploughed by a farmer.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

But the Lord does what is right: he has cut me free from the ropes of the wicked.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

May everyone who hates Zion be driven back in humiliating defeat.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

May they be like grass that grows on a roof that withers before it can be harvested,

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

There's not enough even for a reaper to hold, not enough even for the binder to bind.

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

May passers-by not say to them, “The blessing of the Lord be on you; we bless you in the name of the Lord.”