< Zsoltárok 126 >

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Pakai in sohchang hochu Jerusalem a ahinlepuilut kitphatchun, hichu mangtoh abang jengin ahi!
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Keiho lungnachim tah’a nuinan kadimset jingun, kipahtah’in la kasauve. Hichun chidang namdang hon asei un, “Pakai in thilloupi kidangtah chu aboldohpeh tauve” atiuve.
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Adih’e, Pakai in thilloupi kidangtah chu eiboldoh pehtauve! Iti kipa uma hitam!
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Neldi gam a twilonglut hon athah semkit bangin O Pakai kanei kagouhou hinkiledoh sah kittan.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Mitlhi long pum pum a muchituten, kipah thanomtah’a aga akilodiu ahi.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Kapjing pum a atuding muchi kipoh’a vaikonten, aga hinkipoh pum pum in kipahle thanomtah’in hung kileuhen.

< Zsoltárok 126 >