Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

A Canticle in steps. I rejoiced in the things that were said to me: “We shall go into the house of the Lord.”

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Our feet were standing in your courts, O Jerusalem.

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Jerusalem has been built as a city, whose participation is unto itself.

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

For to that place, the tribes ascended, the tribes of the Lord: the testimony of Israel, to confess to the name of the Lord.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

For in that place, seats have sat down in judgment, seats above the house of David.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Petition for the things that are for the peace of Jerusalem, and for abundance for those who love you.

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Let peace be in your virtue, and abundance in your towers.

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

For the sake of my brothers and my neighbors, I spoke peace about you.

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

For the sake of the house of the Lord our God, I sought good things for you.