Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Pakai hou in ah cheuhite tia kakom a asei u chun keima kakipahlheh jengin ahi.

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Vo Jerusalem tuhin keiho nakelkot sung langah kadingtao ve.

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Jerusalem hi dettah’a kisa khopi ahin appal jonghi detchetna kigenbitna ahi.

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Pakai mite Israel phungho jousen hicheahi kintheng bolla ahungnao ahi. Israelte chonna daan dungjui a Pakai kom a thangvahna pedinga ahungnao ahi.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Hichea hin lengte thutanna laltouna hochu aum in David chilhah ho laltouna ahi.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Jerusale a cham lenna din taovun, hiche khopi ngailu jouse khangtouhen.

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Vo Jerusalem, nakulpi sunga chamleng hen chuleh nakhopi sung khangtou hen.

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Kainsung mite leh kagol kapaite khohsahna in keiman Jerusalem ah “Nanga chamna umhen” kati.

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Pakai ipathen’u insung khohsahna’in, O Jerusalem nang dinga aphapen chu kahol ahi.